Az előzetes adatok szerint szezonálisan kiigazítva, az euróövezet 19 tagállamában 0,2 százalékkal, az Európai Unió 28 tagállamában pedig 0,5 százalékkal emelkedett az építőipar kibocsátása júliusban az előző hónaphoz képest. A tavaly júliusival összevetve az euróövezetben 3,4 százalékkal, az unió egészében pedig 3,6 százalékkal növekedett az építőipari termelés.

Júniusban éves összevetésben az euróövezetben 4,3 százalékkal, az unióban pedig 4,1 százalékkal, míg havi szinten 0,3 százalékkal, illetve 3,9 százalékkal bővült az építőipar termelése. Júliusról a legnagyobb havi szintű növekedést Svédországból (+7,9 százalék), Lengyelországból (+4,3 százalék) és Szlovákiából (+2,8 százalék) jelentették. A legnagyobb mértékben Szlovéniában (-8,6 százalék), Csehországban (-2,5 százalék) és Magyarországon (-2,1 százalék) esett vissza az építőipar termelése.

A legerőteljesebb növekedést 2016 júliusához képest Magyarországon (+22,6 százalék), Svédországban(+21,2 százalék), Lengyelországban (+19,8 százalék) és Szlovákiában (+14,7 százalék) regisztrálták. Csökkenést jelzett Nagy-Britannia (-1,1 százalék) és Olaszország (-0,4 százalék). A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 13 országból nincs júliusra vonatkozó adat, és közülük is 8 országra csak negyedéves adatot tesznek közzé. Az euróövezetben 1,5 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,3 százalékkal növekedett az építőipar termelése a második negyedévben az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 3,6, illetve 3,7 százalékos emelkedést mértek.

Teljes gőzzel - Az épülő járműipari tesztpálya aszfaltozásán dolgoznak munkagépek Zalaegerszegen 2017. szeptember 13-án. A 40 milliárd forintból épülő, 250 hektáros beruházás elsődleges célja az önjáró és elektromos autók fejlesztése, tesztelése lesz. 

Az elemzők bizakodnak

A KSH adatai szerint  júliusban az épületek építése 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal emelkedett. A termelés éves növekedési üteme némileg lassult a júniusi 27,2, és a májusi 35,4 százalék után. Az előző hónaphoz képest az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 2,1 százalékkal csökkent júliusban a júniusi 1,0 és a májusi 7,5 százalékos növekedés után. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatokból látható növekedés várható volt. A bővülés részben a tavalyi alacsony bázisnak, valamint az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések felfutásának köszönhető.  Az újonnan megkötött szerződések alakulását elemezve megjegyezte, hogy  az épületépítésekre kötött új szerződések éves összevetésű csökkenésénél fontos tényező, hogy a volumen nagyon változékonyan alakult, az idén is több hónap volt, amikor negatív volt ez a mutató. Az is látható, hogy az épületépítések esetében az év elejétől az új szerződések volumene csaknem 30 százalékkal nőtt. Fontos, hogy egyre több korábbi megrendelés kerül az építkezési fázisba, így a fejlesztők egyelőre nem kötnek olyan volumenben újabb szerződéseket, mint korábban" - mondta a szakember. Szerinte a következő hónapokban ismét gyorsuló növekedésre utaló számok jöhetnek az építőiparból, mert a bázisadatok alacsonyak.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az építőipar további fellendülését a szerződésállomány növekedése is alátámasztja és ebben is további emelkedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időben történő meghosszabbítására, hiszen a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét. Az elemző 2017 egészére 25 százalékot elérő növekedést vár az építőipar teljesítményében. Így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak. Érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni képes mikro vállalkozásokat érinti.

Forrás: MTI

Fotó: Varga György