Bérgép piac: cégvezetők értékelnek
2024. április 25.
Lapunk idén is megkérdezte az építőgép forgalmazó és gépkölcsönző szektorban működő nagyvállalatok vezetőit, hogyan értékelik az elmúlt évet és mit várnak 2024-től. A PROFIRENT ügyvezetője, Antal Erzsébet válaszol.
MAÉP: Hogyan értékeled az elmúlt évet? Megfelelt-e az eredmény a terveknek?
A.E.: Nem értük el azokat az eredményeket, amelyeket terveztünk. Bérleti árbevételben tudtunk növekedni kisebb mértékben, de az értékesítés elmaradt az előző évitől, így a terveinktől is.
2023-as árbevételünk 12,9 milliárd Ft volt. Összességében növekedni tudtunk, de jelentős beruházásaink is voltak a bérletigép-flottánk tekintetében. Gépbérletben és egyéb szolgáltatásokban két számjeggyel tudtunk növekedni. Értékesítésben viszont több mint 20%-kal csökkentünk. Az értékesítés szerintem a gépforgalmazóknál csökkent, kivéve azokat, akik előző évről hoztak át nagyobb értékű megrendelés-teljesítést.
MAÉP: Hogyan teljesítettek a Profirentnél az egyéb területek, például a szolgáltatások?
A.E: Szolgáltatásokban pozitív elmozdulás van. Egyre nagyobb az igény a különböző egyedi szolgáltatásokra, ugyanis az ügyfeleknek nincs elegendő humán erőforrásuk.
MAÉP: Visszatérve a cég pénzügyi eredményére, nyilván a külső hatások, mint az infláció, a forintárfolyam volatilitása, a magas kamatkörnyezet, jelentősen befolyásolták azt.
A.E.: Igen, gyakorlatilag a bizonytalanság volt jellemző az egész évben. Magas kamatok mellett az árfolyam-volatilitás csökkent. Vevői kockázatok is növekedtek, egyre több külföldi vállalkozó jelent meg a magyar piacon. Az árfolyamfedezést a magas kamatkörnyezet nem segítette. Tehát az egész cégfinanszírozásnak a pénzügyi kockázatai és költségei jelentősen emelkedtek. Cashflow-tervezés a kiszámíthatatlan szállítási határidők mellett nem volt egyszerű, főleg az első fél évben.
MAÉP: Egy általános kölcsönző cégnél, mint amilyenek ti vagytok, a teljes kínálaton belül melyek azok a termékek, amelyekre érezhetően nőtt vagy csökkent a kereslet?
A.E.: Csökkenés egyértelműen az állvány- és földmunkákhoz kötődő eszközök bérleténél volt tapasztalható. Ami viszont növekedett, az az áramfejlesztők, kisgépek és áru- és emberszállító eszközök – emelő, felvonó, szállítószalagok – forgalma. A hálózati kapacitási problémák miatt megnövekedett a kereslet az áramfejlesztőkre és üzemeltetési szolgáltatásokra. Kisgépek területén pedig mind többen álltak neki saját kivitelezésnek.
MAÉP: Tapasztalatotok alapján nőtt vagy csökkent a teljes bérleti piac ‘23-ban?
A.E.: A teljes bérleti árbevétel szerintem növekedett, kérdés, hogy az áremelkedést ki hogyan tudta érvényesíteni. Így azt mondanám, hogy volumenben az előző év körül lehet a piac országosan, nagy területi és gép- eszközcsoport különbségekkel.
MAÉP: Láttok-e olyan trendeket, amelyek komolyabban befolyásolták a bérleti piac alakulását?
A.E.: Először is a szokásos dolgok. Nincs humán erőforrás, sem mennyiségben, sem minőségben. Ez tartós, negatív irányú tendencia. Nálunk ez egyrészt további gépigényként jelentkezik „függőleges és vízszintes” áru- és személyszállításra használható gépekre, eszközökre. Másrészről a szakmai ismeretek hiánya a gépek magasabb karbantartási igényét és gyorsabb amortizációját okozza. Az eszközkiadások kapacitástervezése helyett nagyobb arányú ad hoc, gyors kiszolgálás igénye jelenik meg a piacon. Ennek az oka, ismeretünk szerint, részben az építkezéseken nem megfelelő tervezés, előkészítő munka szintje, másrészt a különböző hatóságok, közmű cégek nem tervezhető működése. A nem kiemelt státuszú projekteknél ez még nagyobb kihívást jelent.
MAÉP: ‘24-re milyen építőipar, építőgép-bérleti piaci folyamatokat láthatók?
A.E.: Volumencsökkenés és strukturális átalakulás. Nagy ipari boxok épülnek, amelyeknek más típusú gépigényük van. Itt a fő feladat az, hogy az áru és az emberek mozgatását és a magasban végzett munkát támogassák a gépek, eszközök. Itt akár hiány is lehet a piacon időszakosan. Ezzel szemben jól látszik, hogy van olyan gép-eszközcsoport, amelyre most nem mutatkozik túl nagy igény. A tavalyi tendenciák egyelőre folytatódnak. Munkaerőben talán enyhülés van, de ez átmeneti állapot. Az EU-s pályázatok hiánya segít a bérleti piacnak eszköz oldalon rövid távon, de természetesen építkezési projekt-volumenben nem. Nagy kérdés, hogy mi lesz az EU-s pénzek felhasználásával, mikor milyen projektek indulhatnak, ennek függvényében módosulhat majd a kapacitási igény.
MAÉP: Melyek a legnagyobb kihívások jövőre?
A.E.: Egyrészt a bizonytalanság továbbra is ott van. Így aztán nehéz dönteni, hogy mibe ruházzál be, mit hozzál be, mert nem „just in time” rendszer van a megrendeléseknél. Kérdéses továbbá a pénzügyi környezet, az árfolyam, a kamatok alakulása.
A másik a munkaerő hiánya, nemcsak a bérlői oldalon, hanem nálunk is. Hogyan tudjuk megtartani a munkaerőt, miben kell képezni az a kollégákat. Belső képzésekre külön erőforrást kell allokálni, egyre nagyobb volumenben.
A külföldiek egyre nagyobb volumenű megjelenése a soknyelvűségi igényen túl az eszközhasználat, az amortizáció oldaláról és a pénzügyi kockázat tekintetében is kihívás.
És ahogy korábban mondtam, itt van az állam szerepe. Ami egyrészt a kiszámíthatatlan és lassú hatósági működésben nyilvánul meg, másrészt abban, hogy nem látszik, hogy az állam milyen segítséget tud nyújtani a szektornak. Pedig ezt sokféle módon meg lehetne tenni.
Az interjút Kövesdy Gábor készítette, megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2024. tavaszi (No. 93.) számában. Fotók: Profirent
Gréderek
Amit ezekről a nagy teljesítményű gépekről tudni kell. Csorba Kázmér kalauzolja az olvasót.
Alternatív meghajtások az építőgépeknél
Ma az egyik legfontosabb iparági trend az alternatív meghajtások fejlesztése. Hibrid, elektromos meghajtás, hidrogénüzem?