MAÉP: A céges eredmény megfelelt-e a várakozásoknak?

Antal Erzsébet (A. E.): Igen, 12 Mrd Ft-os árbevételt értünk el. A növekedésünk az infláció miatt nagyobb, mint a volumenhatás, de a költségeink is emelkedtek. Szolgáltatási árbevételünk – pl. szállítás és állványozás – terén átlag felett növekedett, itt az inflációs hatás is nagyobb volt.

MAÉP: Milyen termékcsoportokra nőtt vagy csökkent érezhetően a kereslet a bérleti piacon?

A. E.: Az emelőpiacon a sok csarnoképítés miatt jelentősen megnövekedett a kereslet. A másik terület, ahol jelentős növekedés volt a második fél évben, az a hűtés-fűtés – és az áramtermeléssel kapcsolatos gépek, eszközök, az energiaár és -ellátás biztonsággal kapcsolatos ismert anomáliák miatt.

MAÉP: Itt tehát generátorokra, áramfejlesztőkre kell gondolni.

A. E.: Igen. Van olyan gyár, amelyik elindult, de még nincs áramszerződése.

MAÉP: Melyik az a termékcsoport, amire csökkent a kereslet a piacon?

A. E.: Nem mondanám, hogy csökkent, csak nincs meg a növekedés. A kisgépek szegmensében volt ilyen.

MAÉP: A kéziszerszámokról van szó?

A. E.: Igen.

MAÉP: Mennyire jelentős a Profirent bevételi struktúrájában a gépértékesítés? Ez hogyan alakult tavaly?

A. E.: 20% körüli értéken van a bevételeken belül. Növekedett tavaly is, de céges átlag alatti mértékben, főleg készlethiányok miatt. EU-s pályázatok voltak tavaly, amik hajtották a keresletet, de folyamatos problémánk voltak a határidőre való szállítással.

MAÉP: A más iparágakban történő megjelenésnek, ami néhány éve elkezdődött a cég életében, mekkora a súlya most?

A. E.: Kétharmad körül van az építőipar a bevételi struktúrában, és vannak egyéb iparágak is, mint például az ipari karbantartás, a filmgyártás kiszolgálása, a rendezvényszervezéshez szükséges szolgáltatások és a lakossági piac.

MAÉP: Lehet-e olyan ’22-es trendet mondani, ami alapvetően befolyásolta a piac alakulását?

A. E.: Az év elején itt volt még a Covid, ami a forgalomra negatív hatással volt. Egész évben ott voltak a szállítási határidőkkel kapcsolatos problémák: mi van, mi nincs, illetve hol lehet beszerezni és mennyiért. Ez vonatkozott mindenre; alapanyagra, gépre, eszközre, alkatrészre. Folyamatos döntés volt szükséges; miből szerezzünk be többet, hátha nem lesz. Utána pedig jött az energiabizonytalanság és -áremelkedés az év második felében. És itt volt/van az árak problematikája, az alapanyagárak, az acél, az alumínium áremelkedése, ami megjelent a gépek, az eszközök áraiban. Ezt súlyosbította az év közepétől a forintárfolyam. 360 Ft-tal terveztük az évet, hát ahhoz képest a vége jóval magasabb lett. Az év második felében futottunk minden után. Mikor megrendeltük, más volt az ár, mikor leszállították, más volt az ár, és amikor kifizettük, megint más volt az ár. Döntésünk abban volt, hogy akarjuk vagy nem az eszközt/gépet. Az egész év a folyamatos alkalmazkodásról szólt.

MAÉP: Mekkora hányadot lehetett az ügyféllel szemben érvényesíteni a növekvő költségekből?

A. E.: Az értékesítésnél sok esetben közös döntés volt, hogy a megváltozott helyzetben hogyan tudunk megállapodni. Több területen megnöveltük a készleteinket, hogy a kiszolgálás szintjét és az árat tartani tudjuk. Gépbérletben emelni kellett az árat év közben is kisebb-nagyobb mértékben bizonyos termékeknél. Szolgáltatásoknál pedig a piac változásait próbáltuk lekövetni – ilyen pl. az üzemanyag ár.

De folytassuk az alapvető piaci változások felsorolását. Megerősödött a külföldi építőipari cégek jelenléte. Főképp a környező országokból érkező román, lengyel, szlovák cégeket jelentheti, de érkeztek Törökországból és Koreából is építőipari cégek és sok-sok helyről munkaerő.

MAÉP: Milyen hatása látszik ennek?

A. E.: Nekünk mint szolgáltatónak egyrészt a nyelv, a kultúra, a munkavégzés különbözősége. Nyelvi probléma minden szinten megjelenik; üzleti és operációs szinten is. Gyakran előfordul, hogy egy nagy építkezésen több nyelven kommunikálnak a munkások, akik nem értik a magyart és egymás nyelvét sem.

Több nagy beruházó érkezik az itteni projektre, létrejönnek idegen nyelvű vállalkozások, postázási megbízottal, minden múlt nélkül, és sok esetben az anyaországban sincs fellelhető háttér. Költői kérdés, hogy ezt egy generálkivitelező hogyan fogadja el? A gépkölcsönzés bizalmi viszony: minimális alaptőkével, tisztázatlan tulajdonosi háttérrel rendelkező nullkilométeres cégeknek hogyan adjunk ki nagy értékű gépeket, még pénzügyi letéttel is? Nem fizetés esetén azonnal a generálkivitelezőre mutogatnak. Ennyi gépet még soha nem hoztunk el építkezésekről, mint a tavalyi évben, és úgy néz ki, hogy ez folytatódik. A távol-keleti cégek jelentik a legnagyobb kihívást.

MAÉP: Ahogy mondta, a többnyelvűség problémája erősödött, de korábban is dolgoztak külföldi vendégmunkások az építkezéseken. Hogyan képzeljük el most a gyakorlatban mindezt?

A. E.: Bábeli zűrzavarként. Kimegyünk, és sok nyelven beszélnek. És nincs meg sok esetben az a közös nyelv, amin kommunikálni tudnánk. Így jön a Google-fordító vagy egyéb más online megoldás vagy a tolmács.

MAÉP: Mondhatjuk-e, hogy nagyon kiélezett a szektorban az árverseny?

A. E.: Úgy gondolom, hogy igen. Az építőiparnak mint a legnagyobb ügyfélkörünknek komoly kihívással kell szembenéznie. A beszállítói árak növekedtek, a hozzáférés, a kiszámíthatóság jelentősen csökkent, és a verseny nőtt a külföldi kivitelezők megjelenésével. Ebből adódóan egy generálkivitelező az alvállalkozók, a szállítók irányába próbál nyomást gyakorolni.

MAÉP: A gépkölcsönzői piacon, hogy áll ez a dolog? Ha keresleti piac van, akkor a vevők sok mindenre hajlandók azért, hogy minél hamarabb kiszolgálják őket, akár magasabb ár megfizetésével is?

A. E.: Én azt gondolom, hogy ezen a piacon a verseny megvan. Nagy piaci szereplők vannak, eddig is jelen volt az árverseny. És figyelembe kell venni, hogy a piacon nemcsak a nagyok vannak, hanem itt a lokális szereplők is keményen bejátszanak, mert vidéken kisebb piaci szereplők is ott vannak mindenhol. Velük is számolni kell egy lokális építkezés esetében.

MAÉP: Nézzük most a makrogazdaság szintjét. Milyen kihívások lehetnek még 2023-ban, amiről eddig nem esett szó?

A. E.: Árfolyam, kamatkörnyezet. Most az árfolyam lejjebb ment, de továbbra is kiszámíthatatlan ilyen magas kamatkörnyezettel, a baj főleg a kiszámíthatatlanság. A forintkamat jelenlegi szintjén elég nehéz finanszírozni bármilyen projektet a gazdasági szereplőknek vagy a lakosságnak.

MAÉP: Mik a várakozásaik az építőipar általános helyzetével kapcsolatban? Különös tekintettel nagy állami beruházások leállítására.

A. E.: Az állam sok mindent visszavett, főleg a mélyépítés területén, de a magasépítést is érinti. Viszont amit mi láttunk, és biztató, hogy folynak az üzleti alapon álló jelentős méretű csarnoképítések, üzemek építése vagy bővítése. Ez a kapacitás egy részét fölveszi egyelőre. Illetve várja mindenki az energiahatékonyság témájában rövidesen bejelentésre kerülő intézkedéseket, ami feltételezhetően az építőiparnak is ad lehetőséget. A gazdasági kilátások jobbak talán, mint néhány hónappal ezelőtt voltak, bízunk benne, hogy ez további lehetőségeket ad számunkra.

Kövesdy Gábor 

Az interjú 2023. február közepén készült, megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2023. tavaszi számában (No. 89).