Elkészült a Magyar Zene Háza, amely Budapest egyik új emblematikus épülete lett. Sou Fujimoto japán építész terveit  számos nemzetközi fórumon díjazták.  2018-ban  „A legjobb nemzetközi középület” elismerést, 2019-ben az „Európa legjobb középülete” díjat kapta az International Property Awards-on. 2020-ban nyerte el  a „világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése” kitüntetést az amerikai Music Cities Awardson.  A CNN hírcsatorna 2021-ben az olyan épületek közé sorolta, amelyek „átformálhatják a világot”. De a díjnyertes tervet meg is kellett valósítani, a házat fel kellett építeni. Hogyan? Erről beszélgetünk Papatyi Balázzsal, a Magyar Építő létesítmény főmérnökével, a kivitelezési projekt vezetőjével.

Kövesdy Gábor (Magyar Építő Fórum): A Magyar Zene Háza nemcsak a Magyar Építő kiemelt projektje, hanem az egész magyar építőiparé. Olyan műszaki kihívások és innovatív megoldások voltak itt, amelyek jó része egyedülálló a magyar építőiparban.

Papatyi Balázs, Magyar Építő: Ez a ház sok fórumon fog majd a szakmának témát adni. Egészen biztos vagyok abban, hogy az építészszakma többször tesz majd kísérletet arra, hogy megfejtse annak a sikernek a titkát, hogy mitől lett ez a nem szokványos anyagokból – üvegből, kompozitból – készült épület egy jól működő, akusztikailag is kiváló zenei tér. Hozzáteszem, hogy véleményem szerint nagyon helyes, ha a szakma ezzel foglalkozik, hiszen a jövőben lehet majd újat meríteni ebből.

K. G.: Ki készítette a kiviteli terveket?

P. B.: A dizájnterveket Fujimoto mester készítette. Magyar hangja, vagyis a magyar tervezőcsapat az M-Teampannon volt Varga Bence vezetésével. Ők fordították le a dizájntervet a kivitelezés nyelvére, a kiviteli tervekkel, az alaprajzokkal, a csomópontokkal és az egyéb műszaki leírásokkal, ami alapján nekiálltunk megépíteni a házat.

K. G.: Ha jön valaki a ház felé, mit fog először látni? A hatalmas üvegfalakat és a tetőt. Ezek lettek a ház védjegyei. Beszéljünk először az üvegfalakról, kezdjük a dimenziókkal.

P. B.: Több mint ezer négyzetméteres üvegfelületről beszélünk. Ha a lépcsőn följövünk, akkor látjuk, hogy az üvegfal hullámzó vonalvezetésű, alul befogott szerkezetű, viszont a felső síkját nézve szabálytalan. Többféleképpen hívja a szakma a felette lévő tetőt. Hallottam már gomba alakzatot, rájaszárnyat is. A tető íves vonalvezetésű, játékos, természetes vonalakat rajzol ki. Ezért az alá beépített üvegtáblák sem egyformák. Másfél méter szélesek, 6 méter magasságtól több mint 11 méterig.

K. G.: Óriási üvegtáblák, már legyártani sem lehet könnyű.

P. B.: Így van, és sajnos Magyarországon nem is tudtunk gyártót találni. De kell egy kivitelező is, aki be tudja ezeket építeni. Ez az Orosházaglas volt. Acéllemezekkel kísérletezett az a darukezelő egy külső helyszínen, aki megtanulta azokat a mozgásokat, amelyekkel ezeket be lehetett emelni. Statikailag is nagy kihívás volt. Arra volt számítás, hogy ez a ház hogyan áll meg, amikor készen van, de arra, hogy hogyan áll meg, amikor készül, arra nem volt.

Itt jönnek be a segédszerkezetek. Ha maradok az üveg beépítésénél, akkor nagyon fontos dolog az, hogy ezt a munkafázisok elvégzése szempontjából időben is el kellett helyezni. Vagyis a szerkezetépítéssel összhangban akkor kellett beépíteni az üveget, amikor még a végső acélszerkezet-építések, vasbetonmunkák folytak. Ez nem kis feladat, mert nemcsak mechanikailag kell védeni az üveget, hanem például szennyeződés ellen is, a cementlé ráfolyhat vagy más sérüléseket szenvedhet. De nem lehet időben hátra sorolni az üvegkivitelezést, hiszen hogyan zárunk akkor hozzá az egyéb álmennyezeti szerkezetekkel, hogyan tudjuk azt elérni, hogy stabilan együtt dolgozzon a vasbeton szerkezet és az üveg.

K. G.: Hogyan lehet a dilatációt kezelni?

P. B.: Monitoringozással, számítással és megfelelő szerkezeti csomópontok kialakításával. Ez a ház mindig fog mozogni. El kell érni, hogy a terheléseket megkapva is tudjon úgy mozogni ez a vasbeton szerkezet – hiszen ez az üveg két vasbeton szerkezet közé kerül –, hogy minden szerkezet megtartsa a dilatációs lehetőségét, ne roppanjon össze az üveg. Minden feladat origója az volt, hogy ezt a mozgást hogyan lehet előre kiszámítani. A tavaszi időszakban a legnagyobb a hőingás a napszakok között. Három tavaszt megéltünk itt. Több szerkezet vonatkozásában is szerezhettünk tapasztalatot. Amikor az üvegszerkezetet kezdtük el építeni, aztán amikor az acélszerkezet és a vasbeton szerkezet is, ami a leginkább mozgott függőleges és vízszintes irányban. Mondhatjuk, egy picit tekerte a szerkezetet. Itt ugyan milliméterekről beszélünk, de azért egy ilyen szerkezetnél az sokat számít.

K. G.: Egy ekkora méretű üvegtábla hamar roppan.

P. B.: Így van. Úgyhogy miközben az üveget helyeztük el, komoly geodéziai feladat volt ezeket monitoringozni. Ezeket minden egyes nap mérte a geodéta többször is, amiből azt lehetett látni, hogy milyen befogással, milyen mozgásszabadsággal kell a lakatosszerkezeteket kialakítani. Kellett is rajta módosítani igazából. Képzeljük csak el, hogy még a hasznos terhet meg sem kapta a födém, és már olyasmire kellett számítást végezni, amit akkor még nem is tudtunk pontosan.

K. G.: Hogyan illeszkednek egymáshoz az üvegtáblák? És milyen gerendák tartják a szerkezetet?

P. B.: Az üveggerendák azok, amik a tartószerkezetét adják, az üvegtoldás pedig butil tömítőanyaggal került kitöltésre, ami rögzíti is az üveget és szigeteli is. Az üvegek 6 cm vastagok, és van egy légrés is köztük. A megfelelő sorrendben, a megfelelő fóliázással ez az üveg tudja azokat a paramétereket, amiket a tervező elvárt. Hőtechnikailag ezt a feladatot nem nehéz megugrani. Az üveg csomópontjai, a butilozások, a tömítések önmagukban szokványos csomópontok, csak az iránytörések adtak plusz feladatot meg a szerkezeti hézagok. A hőszigetelés a vasbeton és az üveg találkozásánál klasszikus födémzárással, kőzetgyapot-beépítéssel megoldható volt. Az akusztika volt az, amire nagyon-nagyon oda kellett figyelni.

K. G.: Arra gondol, hogy hang hatására például berezeghet az üvegfelület?

P. B.: Az épület egyik legfontosabb része maga a koncertterem. Ez olyan helyiség, funkciója szerint zenei tér, amelynek két külső fala, valamint a fogadótér felé a harmadik fala is üveg. A berezgésen túl, amit azt gondolom, hogy az üveg mérete és a rétegrendje kiküszöbölt, más tényezők is vannak. Itt arra is kell gondolni, hogy mi lesz, amikor ez az üveg elkezdi élni az életét a házban. Ha például embertömeg megy kifelé az ajtón, az üveg mechanikai igénybevételt kap. Vagy például neki fognak dőlni. Annak az üvegnek is megfelelő paraméterekkel kell rendelkeznie, ami a beltérben választ el tereket, hiszen koncert közben a recepcióra érkezhetnek vendégek, az előtérben forgalom, gyalogos közlekedés van. Mit kell tudnia ennek az üvegnek, hogy kívülről a zajokat ne hozza be. Ezért is fontos volt a belső tereket leválasztó üveg esetében, hogy megfelelő akusztikai paraméterekkel rendelkezzen.

Hiszen mégis az a legfontosabb pillanat, amikor megszólal egy vonósnégyes ebben a térben. Az akusztika egy másik szakma, amivel találkoztunk építés közben. Figyelni kellett arra, hogy ne csörögjön a terem, hogy a hangnak megfelelő lecsengése legyen. Hogy a vájtfülű zenészeknek és a közönségnek – hiszen nekik építjük – ez megfelelő legyen. És hát igazából mikor tudja ezt egy zenész vagy akusztikus meghallgatni? Hát, amikor kész. Ezért szükség esetén mikor kell belenyúlni a házba? Hát, amikor készen van…

K. G.: Az akusztika beállítását a Művészetek Palotájában úgy oldották meg, hogy függőlegesen, illetve vízszintesen állítható hangterelő elemeket alkalmaztak, és ezeket az egyes koncertekhez igazítják. Ezzel tulajdonképpen mindig a koncerthez lehet szabni a terem akusztikáját. De ott ez fából készült hangterelőkkel történik. Üveg esetében hogyan oldották meg ezt?

P. B.: Amit kérdez, az egy csomó mást is kinyit. Valóban így van, ahogy a MűPánál, itt is alkalmazni kellett egyéb akusztikai megoldásokat. Terelőlemezek is készültek üvegből, üveglamellák készültek, az üveg vonalvezetése, maga az alaprajzi kialakítása is az akusztikai élményt szolgálja. De van azért még néhány egyéb dolog. Az akusztikai bannerek beépítése, a hangelnyelő szigetelés beépítése, ennek mennyisége és rétegeltsége, vagy éppen a mennyezeten elhelyezett betonpanelek. A kompozit anyagok közé, a légtechnika, a gépészet köré olyan akusztikailag szükséges betonelemeket készítettünk, amik látványban nem szabad, hogy a beton hatását adják. Nagyon különleges, az arany színű és levélmintás mennyezetbe illeszkedő panelek lettek ezek. Az álmennyezeti tér kialakítása is az akusztikának van alárendelve. Itt van például a kompozit burkolás a koncertteremben. Ezeket az elemeket perforálni kellett, hogy további akusztikai finomhangolást tudjunk velük készíteni. Tehát az üveg volt a vezérfonal, hiszen egy üvegdobozba kellett elhelyezni a koncerttermet. A lehúzható bannerek, a fölemelhető bannerek, a padlóból fölemelhető bannerek, az álmennyezetről letolható bannerek segítik a megfelelő akusztika kialakítását. A japán akusztikusok többször voltak itt, több napig egyeztettünk arról, hogyan lehet a lecsengési időt vizsgálni egy szerkezetnél, hogyan lehet akusztikailag fölkészíteni a helyiséget. És ezeket az akusztikai helyiségvizsgálatokat szeptemberben jól megugrotta a ház. Szinte nem kellett hozzányúlni a megépített szerkezethez, ami dicséri a tervezőt, hiszen valakinek ezt azért ki kellett számolnia.

K. G.: Térjünk át a tetőszerkezetre, ami a másik nagyon látványos eleme a háznak. Sokszor elmondták róla, hogy maga a tervezés mennyire különleges, hogy nincsenek benne párhuzamosok, nincsenek benne derékszögek. Több mint száz egyedileg kialakított nyílás van a tetőszerkezeten. Ennek megépítésénél milyen kivitelezői kihívások voltak? Persze amiket felsoroltam, már mind azok.

P. B.: Igen, a tető mint koncepció, mint dizájn, meghatározó a ház arculatában. Nagyon sok felvétel készült a kivitelezés során, a leglátványosabb képek mindig felülnézetből a tetőt mutatták. Ez a tető egy 80 méter átmérőjű kört formáz meg. Többször megszámoltuk, 107 áttörés, 107 fénykút van. A tervező szépen nyúlt ahhoz, hogy a meglévő fákat figyelembe vegye, és az áttörések egyrészt azért vannak ott, ahol, hogy a meglévő fáknak biztosítsa az életteret. Másrészt meg – most mutathatom itt is, ahol ülünk – ennek a tárgyalónak a mennyezete is rendelkezik egy fénykúttal. Mert az áttörések másik célja az volt, hogy a természetes fényt beengedjék a házba. Akár az adott szinten, de vannak olyanok is, amelyek két szinten keresztül, egészen a földszintig behozzák a fényt a házba. Látványában is és funkciójában is ez nagyon sokat számít.

De hogy visszatérjek a tetőre, ez a 80 méter átmérőjű tető 4000 m2 nagyságú, kétszer görbült felület. Nagyon érdekes volt nekünk is megérteni a csomópontjait. Nem szabad beáznia, szigetelés szempontjából tökéletes csomópontokat kellett készíteni. PVC a tetőfedő anyag, a vasbeton öszvérszerkezet felett egy kiegyenlítő beton biztosítja azt a kétszer görbült szerkezetet, amire 24 cm szigetelés került, és ez a szigetelés adja meg a fogadófelületét a PVC szigetelésnek. A fénykutak is több helyen, többféle módon vannak kialakítva, van, ahol üveg, van, ahol egészen egyszerűen egy áttörés. Ezeket a csomópontokat ehhez kellett igazítani, így kellett kialakítani a vízelvezetést. Körben rendelkezik a tető egy belső vápával, illetve fönt a tetején is van egy körülbelül félkör formát mutató vápa. A megfelelő vízelvezetés ezeken keresztül biztosított, és azokon az oszlopokon keresztül, amik az épület látványelemei is. Nem láthatunk ereszlevezetést.

K. G.: Itt ismét felmerül a tartószerkezetek kérdése.

P. B.: Valóban, ez a ház egy öszvérszerkezet. Ha ezt óraszámlapon szeretném megjeleníteni, akkor 12 órától 3 óráig ez egy vasbeton szerkezet a földszinten, 3 órától 12 óráig pedig acéloszlopokon álló szerkezet. Itt volt a legfontosabb az, amit az imént említettem, hogy arra nem volt statikai számítás, hogy ez a ház félkész állapotban hogyan áll meg. Ezért kellett nagyon komoly rácsos tartószerkezeteket beépíteni, hogy ne billenjen el. A mostani szemlélő ezeket a szép, gyönyörű színre megálmodott acéloszlopokat látja, amelyek egyik típusa 40 mm vastag tartószerkezeti acéllemez, ezek a tetőszerkezetet tartják. A többi pedig a dizájn szempontjából kialakított látvány oszlop, ebben futnak egyébként a csapadékelvezetők.

Nagyon komoly tervezés előzte meg, hogy ezek a rétegek hogyan épüljenek egymásra, és mennyit tolódjanak egymáshoz képest, hogy egy iránytörésnél minél nagyobb átfedés legyen a hézag vonatkozásában, hogy minél kevésbé látszódjon majd a tömítő- és rögzítőanyag, így aztán valóban transzparenssé váljon az épület.

K. G.: Említsük meg, hogy kik készítették a szerkezeteket.

P. B.: A vasbeton szerkezet építésében az Épszerk Pannonia Kft. végzett nagyon professzionális munkát. A Weinberg Hungária Kft. készítette az acélszerkezetet, itt már nagyon fontos volt a szakmák összedolgozása, főleg az öszvérszerkezet kialakításán, hiszen a rácsos tartó, aminek egy része most is látszik itt a beltérben, nagyon komoly kapcsolatban van a vasbeton szerkezettel. Ahogy a tetőszerkezet épült, a vasbeton szerkezet épült, azzal párhuzamosan be kellett építeni az üvegtáblákat. Én magam is tartottam ettől, de az Orosházaglas a kivitelezésben szintén profi volt. A Metál Hungária Holding Kft. végezte a tetőfedést. Erre sem volt modell: sem a szabástervre, sem a csomóponti kialakításra, sem arra, hogy mi lesz az optimális fektetési vonal, hogyan lehet ezeket a PVC elemeket úgy leszabni, hogy az műszakilag és esztétikailag is helytálljon.

K. G.: Térjünk át az energetikára. Az épület hűtése-fűtése hogyan lett megoldva?

P. B.: Ez megint egy érdekes fejezet. A közelünkben van a jégpálya. Meg lehetett valósítani azt, hogy a Magyar Zene Háza nyáron használja az ottani hűtéskapacitást, hiszen a téli időszakban van szükség arra, hogy a korcsolyapályát üzemeltessék, így nyáron a hűtésbe nagyon jól be tud segíteni. Nem beszéltünk róla, de mind a Magyar Zene Háza, mind a többi Liget-projektépület kapcsán nagyon komoly BREEAM, azaz környezettudatos előírásoknak kell megfelelni. Mi a BREEAM Excellent minősítést szeretnénk elérni. A mostani eredményeink szerint ez meg is lesz.

K. G.: A Széchenyi fürdő is közel van, ott a forró víz. A fűtéshez tehát szóba jöhetett a talajhő?

P. B.: A talajhő nagyon innovatív elképzelés volt. A mellettünk lévő napozóréten 120 darab, egyenként 100 méter mély talajszondát fúrtunk le. Ez a talajszondás megoldás a légkezelő gépeknek segít, biztosítja a megfelelő energiát ahhoz, hogy ezek hatékonyan működjenek.

K. G.: Van az épületnek egy úgynevezett hangdómja. Hogyan képzeljük el ezt?

P. B.: A hangdóm tényleg egy audiovizuális élménytér lesz. Ez lényegében egy félgömb alakú, acélszerkezetű kupola, az acélszelvényekbe folyami homokot töltöttünk, hogy az akusztikai paraméterek leginkább megfeleljenek az elvártnak ebben a térben. Itt a látogató egyszerre kap vizuális és akusztikai élményt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a félgömb mozivászonnal van belülről burkolva, amire több projektorral különböző irányokból vetíteni lehet. A képek alatt szólalnak meg azok a legtisztább hangok, amelyek a látogatónak a különleges akusztikai élményt adják. Ha megállunk a belső térben, és látunk valamit, halljuk annak a nagyon tiszta hangját. Igaz ez egy esőerdő hangjaitól kezdve a székely népzenéig.

K. G.: Megsimogatta-e már az épületet?

P. B.: Meg. És azt kell, hogy mondjam, hogy az épület is megérintett engem. Ezt kell majd heteken, napokon belül elengedni. Nem lesz ez olyan egyszerű. De nekem személyesen és szerintem a Magyar Építőnek is jó, hogy a sok szép rekonstrukciós munka, a Szépművészeti Román Csarnoka, a várbeli munkák vagy a Nyugati rekonstrukciója mellett elkészült egy másfajta munka, ez a nagyszerű, innovatív megoldásokkal teli új épület.

2021. november 12. Megjelent a Magyar Építő Fórum 2021. téli (No.84) számában.

A Magyar Zene Háza építéséről készült videó:

Épület fotók: Magyar Építő, videó: Liget Budapest,  Interjú fotók:Horváth Barnabás