Kövesdy Gábor, MAÉP: Megnéztem a cég beszámolóit, finanszírozási adatait. Érdemes az olvasókkal is megosztani ezeket.  Nos, mekkora a cég? Hány telephely van, hány fő alkalmazott, mekkora az éves költségvetés, mekkora úthálózat tartozik a Magyar Közúthoz?

Bartal Tamás, Magyar Közút: A Magyar Közút foglalkoztatási és költségvetési adatokat figyelembe véve az egyik legnagyobb állami vállalat, benne vagyunk a képzeletbeli top10-es listában. Az egész országot lefedjük, közel 5600 munkatársunk van, a budapesti, központi irányítás mellett 19 vármegyei igazgatóságunk és 80 mérnökségi telephelyünk van. Ezeken az egységeken keresztül látjuk el 31 ezer kilométernyi fő- és mellékút, és kisebb részben gyorsforgalmi-, illetve kerékpárút üzemeltetési és fenntartási feladatait. Ezek a tevékenységeink elég sokrétűek, hiszen a burkolat-, híd- és vízelvezető rendszerek karbantartása mellett foglalkozunk növényzetgondozással, útellenőrzéssel, forgalomtechnikai beavatkozásokkal, útvonal engedélyezéssel, útlabor szolgáltatásokkal, műszaki szabályozásokkal és hozzánk tartozik az Útinform szolgálat, az Országos Közúti Adatbank, illetve a kiskőrösi Úttörténeti Múzeum is.

K.G.: Az alapító okirat szerint üzemeltetés, fenntartás, karbantartás a Közút feladata. Az a benyomásom, hogy 2024-ben az útfelújítások olyan szintet értek el, hogy nevezhetjük lassan útépítésnek is, legalábbis az alsórendű vagy bekötő utak esetében. Tűzoltás vagy nagy előrelépés történik éppen?   

B.T.: 2010-ben tempóváltás történt. Az azóta eltelt időszakban csaknem 8000 kilométernyi országos út újulhatott meg. Ezt egészítette ki a gyorsforgalmi hálózat bővítése, ami mára utolérte az ausztriai autópálya hálózat hosszát. A cél itt is az volt, hogy az ország valamennyi vármegyéjét bekapcsoljuk az országos vérkeringésbe. Sajnos az elmúlt két évben a külső gazdasági és világpolitikai környezet miatt az útfelújítási volumenek némileg csökkentek. De így is évi több száz kilométernyi mellékút felújítása valósulhatott meg, ami több szempontból is fontos. Egyrészt csökkenteni tudtuk a felújítandó utak számát, ez üzemeltetési oldalról hatalmas segítség és az autósoknak is biztonságosabb, jobb utazási körülményeket tudtunk garantálni. Emellett az ilyen beruházásokkal az építőipari cégek is a víz felett maradhattak, ami nemzetgazdasági szempontból fontos, hiszen az építőipar húzóágazat. Jövőre a terveink szerint újra növelni tudjuk a tempót és a Terület- és Településfejlesztési Program keretein belül már tavasszal országszerte folytatódhatnak a teljes körű felújítási munkák.

K.G.: Ahogy az imént elmondta, az elmúlt másfél évtizedben nagy volumenű felújítási munkák valósultak meg elsősorban a Magyar Falu Program keretében rendelkezésre álló bőséges forrásoknak köszönhetően. 2022-ben létrejött a Falusi Útalap, ha jól tudom, ez a Magyar Falu Program részeként az utakhoz kapcsolódó források elosztására szolgál.  Hogyan értékeli a program eredményeit?

B.T.: A program keretében kifejezetten a vidéki települések megközelítését, a vidéki emberek mobilitását és biztonságos közlekedését tudtuk megvalósítani évi több száz kilométernyi mellékút felújításával. És eredmény az is, hogy a Magyar Közút is szintet tudott lépni, ugyanis a Magyar Falu Program támogatási forrásainak köszönhetően 10-re tudtuk növelni a saját útfelújítási gépláncaink számát.

K.G.: Igen, az utóbbi 1-2 évben nagyon sok útépítő gépet vettek, méghozzá célgépeket, kopóréteg maró, aszfaltterítő gépeket, úthengereket. Ahogy mondja, idén tizedik gépláncuk állt üzembe. Miért van szükség ilyen volumenű vásárlásokra?

B.T.: A beszerzésekkel képessé váltunk arra, hogy komolyabb felújításokat végezzünk, ne csak kátyúzási vagy nagyfelületű javítási munkákat Az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag kicserélődött a járműparkunk. Folyamatosan, ütemezetten fejlesztjük és cseréljük munkagépeinket. Mára egy frissebb, műszaki szempontból is hatékonyabb eszközparkkal láthatjuk el tevékenységeinket. A beszerzéseinknél a fő cél, hogy olyan gépeket vásároljunk, amelyekkel egész évben dolgozhatunk, amely így költséghatékonyabbá tudja tenni a feladatellátásunkat. Az elmúlt években új teherautók, univerzális eszközhordozók, brigádszállító és útellenőri autók érkeztek. Tény, hogy az elmúlt évek legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése az úgynevezett gépláncaink vásárlása volt. Ezek a gépláncok nyergesvontatóból, marógépből, úthengerből, bitumenszóró és aszfaltterítő egységekből állnak. A fejlesztéseknek köszönhetően mára, ahogy említettem 10 géplánccal rendelkezünk, minden régióban legalább 1-2 ilyen egységünk van, amelyekkel hatékonyan és nagy volumenben tudunk dolgozni.

K.G.: Hol folynak most jelentős volumenű felújítások? Lehet-e arról beszélni, hogy nagyobb figyelem fordul egy-egy térségre? Hány km út felújítása történt meg vagy indult el 2024-ben? 

B.T.: A felújítási forrásokat az egyes vármegyék nagyságához arányosítva igyekszünk elosztani. 2024-ben összesen 65 kilométernyi mellékút újulhatott meg hazai forrásokból, mintegy 28 milliárd forint értékben. Az éves költségvetési forrásunk csaknem 100 milliárd forint, ez valamennyi tevékenységünk finanszírozását és a cég működtetését is lefedte.

K.G.: Hasonlóan a korábbi évekhez 2024-ben is a források döntő része ment felújításra és kevesebb a kezelésre?

B.T.: Igen, a felújítási források ahogy mindig, idén is meghaladták az útkarbantartási munkák összegét és reméljük ez így is lesz, ami segít abban, hogy minél több út újulhasson meg teljes körűen.

K.G.: Az EU-s pénzek elapadása mennyiben érinti céget? Korábban a Közút kilenc EU Operatív Programban  vett részt.  És volt egy uniós kezdeményezés, a TOP Plusz program, amely a Közút  várakozásai szerint jelentős javulást eredményezhet a mellékúthálózaton.

B.T.: Az elmúlt évek külső hatásai, a megváltozó gazdasági környezet miatt az útfelújítások tekintetében nem állt meg az élet, idén is több teljes körű útfelújítást végezhettünk el, főként hazai forrásokból. 2010 óta csaknem 8000 kilométernyi útszakasz újulhatott meg. Ezt az évet ezért arra használtuk fel, hogy a következő évek projektjeit előkészítsük. Eltérve a korábbi gyakorlattól, idén különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy az utak melletti környezetet is folyamatosan rendben tartsuk. Remélem, az autósok is észrevették ezen törekvésünket. Jövő tavasszal pedig a TOP Plusz program újra felpörög, ez adja a 2025-ös év gerincét útfelújítások tekintetében.

K.G.: A hírekben szerepelt, hogy a Magyar Közút új megoldásokat, technológiákat és anyagokat használ, illetve ezekkel kísérletezik útfelújítások, karbantartások során. Mondana néhány példát ezekre?

B.T.: Társaságunk 2018-ban létrehozta úgynevezett Kísérleti Építési Bizottságot és pályázatot hirdettünk eredeti ötleten alapuló innovációk megtalálása, elterjesztése érdekében. Ezen a programon keresztül támogatunk olyan hazai vállalkozásokat, amelyek új technológiák, anyagok bevezetésén dolgoznak, a mi célunk pedig az, hogy ezeket a közútépítésben vagy fenntartásban korábban nem alkalmazott módszereket minősített körülmények között élesben is kipróbálhassuk. Az így tesztelt technológiáktól hosszabb burkolati élettartamot, valamint kisebb üzemeltetési és karbantartási költséget remélnek a szakemberek. Az elmúlt években olyan kísérleti projektek valósulhattak meg, amelynek során például az útalapokba nehezen újrahasznosítható üveg őrleményt használtunk fel, kipróbáltunk műanyag szálakkal megerősített aszfaltot és gumibitument is. Valamennyi kísérleti projektnél a kivitelezést követően 5 éven át mérnöki és laborfelügyelet kíséri figyelemmel a fejlesztések meghatározott paramétereit és vizsgálja a közlekedési, fenntartói, környezetre gyakorolt hatásait. Az így gyűjtött fenntartói tapasztalatokat, minősített vizsgálatokat követően derülhet ki az adott innováció széles körű alkalmazhatósága.

K.G.: Essen szó a települések közötti kerékpár utakról is. A Közút 2018 óta kezeli ezeket. Annak idején az első kerékpár utak építésekor sok gyatra minőségű és drága út épült. Elég csak a térkövekből készült szakaszokra gondolni, amik kerékpárral nehezen járhatók és süllyednek is.

B.T.: 2018-ban 1000 kilométernyi külterületi, főutakkal párhuzamos kerékpárutat vettünk át egy kormányrendelet alapján az önkormányzatoktól. Ahány kerékpárút, annyiféle paraméter jellemezte ezeket az utakat, tehát azok műszaki állapota sok kivánnivalót hagyott maga után A kormányzat elvárása az volt, hogy az egész országban egységes üzemeltetési szempontok alapján kezeljük ezeket az utakat. Fontos cél volt, hogy ezzel magasabb szintet is elérjünk, hogy segítsük a kerékpározás térhódítását az országban. Azt gondolom, hogy ez sikerült, hiszen több olyan turisztikailag fontos desztináció van, ahol évről-évre nő a kerékpáros forgalom, ez megfelelő hálózat nélkül nem történhetne meg. Az első években volt a legtöbb feladatunk, rengeteg azonnal beavatkozást kellett végeznünk, mára ezeket a munkákat is ütemezetten végezzük, akárcsak az országos közutaknál.

K.G.: Ilyenkor minden újságíró megkéri a cég vezetőjét, hogy értékelje az elmúlt évet. Én is ezt teszem.

B.T.: Alapvetően elégedett vagyok a munkánkkal, minden időjárási viszony közepette megálltuk a helyünket, és kollégáim kitartóan dolgoztak az utakon és azok mellett, akkor is, ha gyakran a türelmetlen autósok részéről méltánytalan bánásmódban részesültek. Ezúton is ki szeretnék állni azon közutasok mellett, akiket szóbeli vagy fizikai erőszak ért pusztán azért, mert a munkájukat végezték. Sajnos történnek fenyegetések, ledudálások vagy megdobálások is. Sőt egy kollégánk mások figyelmetlensége és szabálytalansága miatt az életét is vesztette.

K.G.: A 2025-ös év hogyan fog alakulni? Az állami szférában szinte mindenhol jelentős költségvisszafogásokat látunk. Vajon így lesz-e az úthálózat kezelése, fenntartása esetében is? És vajon lesz-e átrendeződés a prioritások között, például falusi bekötőutak kontra országos főutak?

B.T.: A jövő évre tekintve biztos vagyok abban, hogy legalább olyan mértékben fogunk végezni üzemeltetési és fenntartási feladatokat, mint 2024-ben. Nagyon várjuk, hogy a felújítási munkák tavasszal felpörögjenek, amelyeknek köszönhetően a felújított útszakaszokon felszabaduló javítási forrásokat más területekre tudjuk fordítani. Viszont egy cél nem változik: mivel a felújítandó utak többsége mellékút, ezért a legtöbb útfelújítás is az alsóbbrendű úthálózaton valósul majd meg.

K.G.: Nagy eseményre készülnek, pedig az csak 2026-ban lesz. Ez a Transport Research Arena. Röviden mi ez, miért kell már 2025-ben készülni rá?

B.T.: 2026-ban Európa legnagyobb közlekedési konferenciája Budapestre jön. Idén Dublinban a magyar kormány nevében személyesen vettem át a rendezői stafétabotot az írektől, és a budapesti rendezvénynek is én vagyok a kormányzati felelőse. A szervező konzorcium vezetője a Magyar Közút, így rengeteg feladatot fog adni ez a kollégáinknak, hogy egy Magyarországhoz méltó és sikeres rendezvényt valósítsunk meg és a világ minden tájáról tudjunk szakembereket bevonzani ehhez a színvonalas eseményhez. Bízunk benne, hogy nemcsak a külföldiek, hanem a magyar cégek, a hazai tudás és szakember gárda is nagy számban fogja majd képviseltetni magát.

Az interjút Kövesdy Gábor készítette, megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2024. téli (No. 96.) számában. Interjú fotók: Horváth Barnabás.