Kövesdy Gábor (MAÉP): Önök a magasban vannak, termékeik alapján bizonyosan, ezek ugyanis emelőgépek, munkaállványok. Milyen szakmai tervvel indultak több, mint 20 évvel ezelőtt, akkor még a Gépbér Hungária Kft-vel?

Farkas Csaba (F. Cs.): Az alapításkor az fogalmazódott meg bennem, hogy mindenképp szeretnénk a teljes spektrumot lefedni, ami a magasépítésben használatos állványrendszereket illeti, de nem klasszikus állványrendszerrel, hanem attól eltérően motorikus és modern munkaállványokkal. Ez akkor jól behatárolhatóan 3 szegmens-t jelentett. Az egyik ilyen terület volt az önjáró szerelő munkaállványok, ami gyakorlatilag most is abszolút a core bizniszünk. Ez széleskörűen átölel több típusú emelőgépet, az ollóstól a karoson át a teleszkópos homlokrakodóig. Ezen kívül elindultunk az oszlopos munkaállványokkal, ami egy függőleges oszlopra szerelt, variálható szélességű munkapad, függőleges mozgásban akár 200m magasságig is tud a homlokzaton működni.

MAÉP: 200 métert mondott? Ilyen magas épületek biztosan nem épülhettek Magyarországon.

F. Cs.: 200 méter az oszlopos munkaállvány maximális kapacitása. Magyarországon ezt még nem kellett kihasználnunk, de ott voltunk minden nagy projekten. A Megyeri híd pilléreinek építéséhez mi biztosítottuk az állványokat, és jelen voltunk a Kőröshegyi völgyhídnál is. Tulajdonképpen az összes, az utolsó 22 évben épült magas létesítménynél és „toronyháznál” nagy mértékben jelen voltunk.

Ugyanakkor rögtön hozzátenném, hogy ezt a portfolió elemet már 7-8 évvel ezelőtt megszüntettem. Örülök ennek a döntésnek, mert annyira megváltozott a szerelési technológia a magas házaknál és az olyan jellegű épületeknél, ahol ezeknek tényleg volt létjogosultsága. Ma már alapvetően nincs igény rájuk. Ami konkrétan azt jelenti, hogy most már az üvegpaneleket, vagy az olyan kompozit homlokzatokat, amihez tényleg ezek kellenek, belülről szerelik. Tehát a daru odaemeli a homlokzathoz a panelt, és a rögzítés, szerelés már belülről történik.

Az induláskor volt egy harmadik terület, melyhez még most is van eszközünk.  Függesztett munkaállványainkkal, mintegy kiegészítésként, azokat a területeket fedjük le, és ott biztosítunk munkavégzésre lehetőséget, ahol a homlokzatokhoz alulról nehezen vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni.  Itt van jelentősége annak, hogy a „függesztett munkaállvány” segítségével gyakorlatilag a tető irányából függesztett sodronykötél kábelek segítségével engedjük le munkaállványainkat.

MAÉP: A termékpaletta változásáról beszélt az imént. Ha az értékesítést és a bérlést is nézzük, mik a legkeresettebb, mondjuk úgy, zászlóvivő termékek? Mik azok a gépek, berendezések, amik iránt folyamatosan nagy a kereslet, vagy a legnagyobb a kereslet?

F. Cs.: Mindenképpen az önjáró szerelő munkaállványok a zászlóvivők, a magasépítő ipart segítő és kiszolgáló gépek. Ezen belül gyakorlatilag nagyon nem is lehet kategorizálni. Ez igaz az ollós- és karos munkaállványokra és a teleszkópos homlokrakodókra egyaránt. Ez utóbbi jelenléte ma már szinte elengedhetetlen egy építkezésen. A teleszkópos homlokrakodók alapfunkciója az anyagkiszolgálás, de csatolmányaik révén ennél komplexebb feladatokat is végezhetnek. Forgózsámolyos kivitelben lehetnek akár daruk, munkaállványok, de lehet targonca funkciójuk is. Ma már egy kisebb méretű építkezés sem képzelhető el teleszkópos homlokrakodó nélkül.

MAÉP: Térjünk rá a mateco gazdálkodási helyzetére. Ugyan 2020-as eredmények még nem állnak rendelkezésre, de a ‘19-esek nyilván elérhetők. Ezekből az látszik, hogy az árbevétel 4,3 milliárd volt a ‘18-as 3 milliárdhoz képest, - a növekedés több mint 30%. És az adózott eredményben is nagyjából ugyanekkora százalékos növekedés látszik, elérve a 325 millió forintot. Minek köszönhető ez a dinamikus növekedés?

F. Cs.: Elsősorban az építőipar utolsó években megnőtt volumenének. Ez teljesen egyértelműen kijelenthető. A másik okot nevezhetjük kényszerhatásnak is. Gazdaságosabb és hatékonyabb folyamatok érdekében már olyan területek is használni kezdik ezeket az eszközöket, ahol ezidáig nem vagy kevésbé volt jellemző. Minden terület egyre inkább keresi azokat a megoldásokat, ami gyorsítja, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a munkavégzést.

MAÉP: Mik ezek az új területek, ahol korábban nem voltak jelen, de most lehetőség van bejutni?

F. Cs.: Általánosságban elmondható, hogy minden olyan terület, ahol igény vagy szükség van a magasban történő gyors és biztonságos munkavégzésre, ami lehet szerelés, javítás, karbantartás. Korábban létrával, alumínium állvánnyal, vagy targoncára szerelt kosárral végezték ezeket a munkákat, hogy csak a képviselhető megoldásokat említsem, de a munkabiztonsági előírások és a már említett gyorsaság, hatékonyság miatt szükség van a korszerű munkaállványokra. Az építés, javítás, karbantartási munkálatok folyamatosak, ehhez társult mint felhasználói terület a rendezvénykivitelezés és a filmipar is.

MAÉP: ‘19 végénél tartottunk a gazdasági helyzetük elemzésében. 2020-ban jött a Covid, ami nyilván önöket sem hagyta érintetlenül. Milyen kihívást jelentett ez az önök számára?

F. Cs.: A tavalyi évet eleve extrém kihívásokkal indítottuk.

MAÉP: Már a tervezésnél is?

F. Cs.: A tervezésnél, igen. Ez egyrészt abban nyilvánult meg, hogy az előző évek fejlődési tendenciájából és az előttünk álló lehetőségekből kiindulva két számjegyű növekedéssel terveztünk.

MAÉP: Hogyan hatott ezekre a Covid? Van olyan cég, amelyik szinte érintetlenül túl tudta élni a nehéz hónapokat.

F. Cs.: Azt nem mondanám, hogy érintetlenül. Elsősorban a korábban említett filmiparból, rendezvényiparból származó vagy azzal tervezett árbevételünk egy részét nyilván nem tudtuk pótolni. Összességében azonban közel a kitűzött tervünknek megfelelően, attól csak 4%-kal elmaradva tudtunk teljesíteni. A Covid érkezésekor különböző forgatókönyveket készítettünk, szinte egyik hétről a másikra. Ahhoz képest gyakorlatilag ezeket felülmúlva sikerült az évet zárni. Mindent összegezve úgy látom, panaszra nem lehet okunk.

MAÉP: Ha jól értem, a növekedés megvolt, csak az ambiciózus számokhoz képest 4%-kal lejjebb teljesítettek, ami az árbevételt illeti. De ez még mindig magasabb, mint a ‘19-es érték.

F. Cs.: Így van, az eredetileg is tervezett két számjegyű növekedésről tudunk beszélni ‘19-hez képest.

MAÉP: Beszéljünk a mateco bejöveteléről. A Gépbér felvásárlásáról van szó?  

F. Cs.: Részben, mert ott én voltam az alapító és tulajdonos, itt pedig résztulajdonos vagyok, kisebbségi tulajdonnal. A fő tulajdonos egy szakmai befektető, aki Európában ebben az üzletágban, ha nem is a legnagyobb, de a két legnagyobb szereplő egyike.

MAÉP: Mint egykori fő- és mostani résztulajdonos, mit gondol, mi az, ami vonzóvá tette önöket?

F. Cs.: Én úgy gondolom, hogy ez nem egy egyirányú út volt. Ez egy közös és egy hosszabb ideje tartó együttműködés folytatása.  Mi vezetett ide? Elsősorban a potenciál a piacban és a cégben. Úgy érzem – és ez nem utolsó szempont –, hogy mind a részemről, mind a belga tulajdonostárs részéről fontosnak tartott értékek azonosak voltak. Ők szakmai befektetőként keresték a lehetőséget ezen a területen, ebben a régióban. Nekem pedig egy olyan szakmai befektetőre volt szükségem, aki azonos értékrenddel és hosszú távú stratégiával rendelkezik.

MAÉP: Tehát nemcsak piacot vettek, hanem itt egy komoly szakmai együttműködés volt.

F. Cs.: Így van. Legalább egy éves partneri kapcsolat és ismerkedés előzte meg a tranzakciót.

MAÉP: Beszéljünk a magyar emelőgép piacról. Kik a domináns szereplők?

F. Cs.: A fő versenytársaink mind külföldi tulajdonban vannak. A Prangl-t nevezném elsődleges versenytársnak. Rajta kívül még több cég is komolyabb piaci szerepet képvisel.

MAÉP: Önök a piacvezető, ugye, jól tudom?

F. Cs.: Igen, mi vagyunk a piacvezetők.

MAÉP: Mekkora piaci részesedéssel?

F. Cs.: Becsléseink szerint 30%

MAÉP: A magyar emelőgéppiacon lehet-e trendekről beszélni, az elmúlt 1-2 évben?

F. Cs.: Igen, egyfajta trend azonosítható. Ez a teleszkópos homlokrakodók egyre szélesebb körű használata általánosan az építőipari jellegű projekteknél. Nyugodtan mondhatom, hogy ez az utolsó 2-3 év erőteljes fejlődési trendje.

MAÉP: Az elektromos meghajtás térnyerése ezen a speciális szegmensen az átlagnál jóval nagyobb lehet, mondjuk, ha az építőgépekkel hasonlítjuk össze.  Igaz ez?

F. Cs.: Abszolút. Sőt mi több, ez most már célzottan hangsúlyos is a gyártók részéről. Nyilván a mi részünkről is. Ha van elektromos alternatíva, egyre jobban abba az irányba fejlesztünk mi is. És ahogy mondtam, a gyártók is erőteljesen ebbe az irányba mozdultak el fejlesztéseikkel. Jelenlegi gépparkunk 50%-a elektromos meghajtású, környezetbarát gép.

MAÉP: Nőtt a hazai bérleti piac?

F. Cs.: Igény alapján?

MAÉP: Igen.

F. Cs.: Igen, abszolút nőtt, és ez jelen pillanatban is folyamatosan növekedésben van. Ez elsősorban a nagy volumenű projekteknek és a folyamatos beruházásoknak köszönhető. Ezen kívül annak a folyamatnak is az eredménye – mert az előbbi nem fedi le teljes mértékben a valóságot – hogy egyre szélesebb körűvé válik az ilyen jellegű eszközök használata, egyre több, akár a privát szektorból érkező megkeresés és igény fogalmazódik meg.

MAÉP: Ha már a bérgép piacnál tartunk, felmerül egy kérdés. Tudjuk, hogy a korszerű építőipari gépek teljesítménye akár munkaóra alapján is nyomon követhető, mérhető. De vajon növekszik-e a bérlők tudatossága, hatékonyságra és költségmegtakarításra törekvése abban a tekintetben, hogy pontosan mikor milyen gépre van szükségük?

Kicsit messzebbről kezdeném. Onnan, hogy a gép- és eszköz bérbeadási tevékenység az építőipar és az építőiparhoz kapcsolódó kivitelezési folyamatokban hol helyezkedik el. Ez rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 22 évben, de sajnos maga a fejlődés nem mindenre és nem egyforma mértékben hatott. Ha konkrétan akarok fogalmazni, akkor a gép bérbeadási iparág jelenleg még a teljes építőiparon belül, és a hozzá kapcsolódó tervezési, szervezési folyamatokban a láncolat végén helyezkedik el.

Ezt azért hangsúlyozom, mert a bérbeadásaink 80%-a beérkező igény másnapján meg is kell, hogy történjen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs tervezés egy gépigény mögött. Ha ez megfordul és az igények 80%-a előre ismert és tervezett lesz, és csak 20% marad ad hoc, akkor az építőipar összességében és gyakorlatilag is elér egy olyan működési szintre, amely komoly hatékonyság növekedést és költségmegtakarítást eredményez. Ahhoz, hogy ez így történjen, a bérlet előtt lévő vagy a szorosan hozzá kapcsolódó folyamatokat, munkálatokat is a mostaninál lényegesen jobban tervezni és szervezni szükséges. Ez még nincs így.

MAÉP: A nemzetközi piacról kérdezném. Ha már itt a matecónál tartunk, ha jól emlékszem, 17 országban van jelen, és ebből 14 Európában. Tehát van rálátásuk az európai piacra. Hogyan látják ezzel az európai kitekintéssel, hogy most a nemzetközi piacon milyen trendek látszanak?

F. Cs.: Minden országban a gazdaságnak egy komoly részét képviseli az építőipar, és ezt nevezhetjük nyugodtan gazdasági barométernek is. Az építőiparon belül egyértelműen kijelenthető az is, hogy a mi tevékenységünk, az eszközök bérbeadása is egyfajta, az építőiparon belüli jelzőrendszer. Akár a heti kihasználtsági mutatók alapján azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, az építőipari aktivitás szintje elég jól, majdnem pontosan behatárolható. Ha össze akarjuk vetni Magyarországot az európai építőiparral, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi években egyértelmű a fejlődés, sőt Magyarország extra fejlődési tendenciát mutat.

MAÉP: Visszatérve a cégre, mik most önöknél a legfontosabb futó projektek?

F. Cs.: A győri telephely kivitelezését kell lezárnunk. Márciusban tervezzük az átadást és a beköltözést. Ez egy komoly előrelépés a nyugat-magyarországi régiós jelenlétet illetően. A másik projekt az e-commerce bevezetése, mely tulajdonképpen az új vállalatirányítási rendszerünk újabb eleme. Teljeskörű digitalizációt vezettünk be a tavalyi évben, melynek kapcsán sokkal rugalmasabban és hatékonyabban tudjuk kezelni a beérkező igényeket. A digitalizáció kínálta előnyöket szeretnénk partnereink számára is elérhetővé tenni. Az e-commerce megnevezés azokat a platformokat testesíti meg, amelyek segítségével ügyfeleink pár másodpercen belül, akár egy telefonra letöltött applikáción keresztül gépet, eszközöket tudnak tervezni, rendelni, illetve rendelési folyamataikat könnyedén nyomon követhetik.

MAÉP: Mi a legnagyobb kihívás?

F. Cs.: A csapat együtt tartása, a csapat fejlesztése, és olyan potenciális jelöltek kiválasztása, akikkel tovább erősíthetjük piaci helyzetünket.

MAÉP: Az a szakemberhiány, amelyik két-három éve jellemzi az építőipart, itt szintén érződött?

F. Cs.: Ez továbbra is fennáll, sőt inkább azt mondanám, egyre kiélezettebb.

MAÉP: Még egy kérdés a végére. Hogyan látja a gépbérlet helyét az építőipari értékláncban? Nő a piaci igény, mennyire nő a szervezettség, a szakmai elismertség?

 F. Cs.: A gép mögött lévő, hozzáadott szolgáltatás, amit jelenleg nyújtunk, gyakorlatilag nem képvisel értéket a köztudatban, nem beárazható jelen pillanatban. Ha nagyon csúnyán szeretnék fogalmazni akkor még általánosságban kijelenthető, hogy a használok többsége, tisztelet a kivételnek, úgy tekint a bérelt gépekre, mint ha egy vasat venne igénybe, ami sajnos erőteljesen meg is mutatkozik a bérgép használati kultúrában. Ezzel összhangban az árképzés itt nagyjából le is zárul a partnerek olvasatában. Pedig ahhoz, hogy a bérbe vett gép megbízhatóan és biztonságosan működjön, komoly mögöttes szolgáltatásnak kell teljesülnie. Gépet, eszközt bárki tud bérbe adni, de bérgép flottát működtetni, és jól működtetni, azt már kevesebben.

MAÉP: Tehát önök is egyre inkább termék helyett szolgáltatást szeretnének eladni.

F. Cs.: Abszolút ez a jó irány, erre törekszünk most már 22 éve. Mi teljesen egyértelműen problémát oldunk meg és szolgáltatást adunk el, de ez még nem kellően elismert és elfogadott a piacon. Gépparkunk minden darabja nagyon nagy értéket képvisel. Abba egyelőre kevesen gondolnak bele és sajnos igy is viszonyulnak, hogy ezeknek a gépeknek biztonságos és rendeltetésszerű működtetésük érdekében folyamatos, komoly karbantartási és felülvizsgálati igényük van, amit csak megfelelő infrastruktúrával és szakképzett humánerőforrással lehetséges megvalósítani. Éppen ezért mondom, hogy mi világosan a láncolat végén vagyunk mindenféle szempontból. Mind rendelés, mind hozzáállás, mind megítélés szempontjából. Ezen a területen van még fontos teendőnk.

Az interjú 2021. februárban készült. Megjelent a Magyar Építő Fórum magazin 2021. tavaszi számában.