Kövesdy Gábor (Magyar Építő Fórum): Ön korábban 2009 és 2018 között a KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója volt, jelenleg a KÉSZ Holding műszaki vezérigazgató-helyettese. Milyen területekért felel ebben a pozícióban?

Szalados László (KÉSZ Csoport): A KÉSZ Csoport Mérnöki tevékenység és technológia (Engineering and Technologies) divíziójának magyarországi tevékenységét vezetem és felügyelem. Ehhez a területhez tartoznak a cégcsoport stratégiai ágazatai, úgymint a generálkivitelezés; gyártás, szerelés; villamosipari fővállalkozás; tervezés és az ipari technológiák. Valamint irányításom alá tartozik a KÉSZ Csoport romániai építőipari tevékenysége.

K. G.: Magyarországon is elég komoly építőipari recesszió volt az elmúlt években. Megnéztem a cég számait, és azokon ez nem látszik. 2012 és 2016 között 5 év alatt az árbevétel folyamatosan nőtt, 22-ről 48 milliárdra. Az adózás előtti eredmény 650 millióról szintén nagyjából a duplájára ugrott, a létszám is 120-ról 200 fölé emelkedett. Hogyan sikerült hozni ezeket az eredményeket?

Sz. L.: A KÉSZ-nek ebben a kritikus helyzetben a legnagyobb támaszt a Budapest Airport fejlesztései jelentették.

K. G.: Ez, gondolom, a SkyCourt építése volt.

Sz. L.: Igen. A 2008-as válság kirobbanása után pár hónappal kötöttük meg azt a szerződést a Budapest Airporttal, ami a SkyCourt fejlesztésére vonatkozott. Ez 3 évre előre stabil munkát biztosított a KÉSZ Építő Zrt. számára. Akkoriban az összes cégnek ez volt a legfontosabb, hogy munkájuk legyen. Egyébként ez egy szép szakmai kihívás volt a mi számunkra is.

K. G.: Tehát lényegében ez a szerződés volt a fő támasz.

Sz. L.: Igen. És a Budapest Airport azóta is a visszatérő, elégedett megrendelőink közé tartozik, hiszen jelenleg is több feladaton dolgozunk.

K. G.: Van az új utasmóló a B terminálon, mi a másik kettő?

Sz. L.: A mólót építjük, emellett a gurulóutak, és kifutópálya-javításokban is részt veszünk, ami az utazóközönség számára nem annyira látványos munka. És további munkánk a terminálon a belső burkolatok cseréje. A T2 A terminálon a 30-40 évvel ezelőtt épített burkolatokat a Budapest Airport megújítja.

K. G.: Megnéztem, hogy a KÉSZ Holdingba milyen építőipari vállalatok tartoznak, és azt láttam, hogy ezek az egész értékláncot lefedik a tervezéstől a gyártáson át a kivitelezésig, sőt épületszerviz, üzemeltetés is van a tevékenységek között. Így tanítják a vertikális integrációt; jó a stratégiai igazgatójuk.

Sz. L.: Tulajdonképpen az alapító tulajdonos a fő stratéga, és bizony sokszor beigazolódtak az ő várakozásai annak vonatkozásában, hogy saját erőforrás irányába kell elmozdulnunk, és az erőforráson belül is diverzifikáltan, nem csak egy-egy területre. Persze a vállalatok között méretbeli, piaci súly szerinti különbségek vannak, de ez a fejlődés nem állt meg, minden évben keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel új piaci szegmensre a saját szolgáltatásunkat tudjuk stabilabban ráállítani.

K. G.: Beszéljünk egy kicsit az iparág helyzetéről! A napokban jött ki a KSH jelentése az elmúlt évről. Eszerint az építőipar teljesítménye 2017-ben 30%-kal nőtt, és 120%-kal magasabb most a rendelésállomány, mint tavaly ilyenkor volt. Tehát úgy néz ki, 2019-ig rendben van minden. Egyetért ezzel?

Sz. L.: Egyetértek, valóban rengeteg feladat van a piacon, de igazán higgadtnak kell maradni az embernek abban a tekintetben, hogy melyik munkára és milyen határidővel vállalkozik.

K. G.: Mi húzza az iparágat? EU-s pénzek állami beruházásokon keresztül?

Sz. L.: Van benne uniós forrás és kormányzati beruházási tevékenység, hiszen nagyon sok olyan középület megvalósul most, ami az elmúlt években várta a kedvező gazdasági környezetet. Emellett az ipari beruházók a válság alatti dermedt állapotból szintén feléledtek.

K. G.: Tudjuk, hogy nagy ciklikus mozgások vannak ebben az iparágban. Rendkívüli kapacitások tudnak kiépülni, és aztán egy nehéz helyzetben ezek nehezen kezelhetők. Készülnek-e arra, hogy mit fognak csinálni mondjuk 4-5 év múlva, ha esetleg a piac úgy alakul, hogy a nagy fellendülés megtorpan vagy esetleg esésbe fordul.

Sz. L.: Természetesen gondolkozunk ezen, ennek a kivédésére az egyik igazán kézenfekvő megoldás, hogy mi magunk kezdünk fejleszteni projekteket, amivel munkát tudunk adni a szervezeteinknek. De igazából én arra szeretnék rávilágítani, hogy a jelenleg 30%-os növekedés valójában egy elég hirtelen jött, de nagymértékű áremelkedésen is alapszik. A bérek, az alapanyagárak emelkedtek, ez teszi ki a növekedés nagy részét. Ezen túlmenően megjelent rendkívül sok ingatlanberuházás a piacon. A képességben nincs benne az, hogy 30%-ot tudjon növekedni az építőipar, minthogy azt gondolom, hogy egy autógyár sem tud az egyik nap 100 autót gyártani, a másik nap 130-at. Itt árindex oldaláról látjuk az adatokat, amiben ezek a faktorok is szerepelnek.

K. G.: Említette az imént az ingatlanpiacot. Rendkívül nagy számban épülnek az új lakások, az árak mennek fölfelé még mindig. Európában a második vagy harmadik legnagyobb áremelkedés van Magyarországon. Nem érzi úgy, hogy ez egy buborék, ami előbb-utóbb ki fog pukkadni?

Sz. L.: Én úgy látom, a lakásárak európai viszonylatban talán most kezdenek a helyükre kerülni. Az, hogy ez jó vagy nem jó, drága vagy nem, az egy más kérdés. Ha összevetjük a régiós fővárosokkal, akkor azt látjuk, hogy most érjük el azt az árszintet, ami egyébként indokolt lenne a megvalósítási költségek figyelembevételével.

K. G.: Térjünk át most egy másik témára. Részben a munkaerőhiány miatt is a piac kikényszeríti új munkamódszerek, új technológiák bevezetését. Hol állnak ezen a téren?

Sz. L.: Hadd hozzak egy példát. A tervezőink jelenleg is részt vesznek a BIM-es módszerrel történő tervezés megvalósításában. Tanulunk mi is, nincsenek sztenderdek, és hazai szinten is most zajlik még annak a feltérképezése, hogy mit is adhat ez a projektben résztvevőknek. Mit nyújthat a tervezőnek, az építtetőnek, a műszaki ellenőrnek, a kivitelezőnek. A BIM mindenképpen értelmezhető úgy, mint egy új technológia. A hasznosíthatósága az még a felek, a résztvevők között kétséges, de természetesen nekünk is, mint ahogy a többi cégnek is, vannak már olyan ügyfeleink, akik ezt igénylik. De az aprópénzre váltása ennek még hátra van. 

K. G.: A napokban kezdődik egy fontos szakmai rendezvény, az IDEA Konferencia, aminek egyik lényegi üzenete az innováció. Miért volt fontos a KÉSZ-nek, hogy beálljon a konferencia mögé és az egyik fő támogató legyen?

Sz. L.: Nagyon fontosnak tartjuk a versenyt annak érdekében, hogy innovatív megoldások szülessenek. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen nemzetközi konferencia, ami kitekintést nyújt a határon túli mai építőipari világra, csak erősítheti a mi jövőképünket. Mi elsősorban úgy tekintünk magunkra, hogy nem csak Magyarországon, hanem Európában és azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, a képességeinkkel, a versenyszituációban való kiválóságunkkal tudunk eredményeket elérni. Van mit tanuljunk ezektől a cégektől és ezektől az előadóktól.

K. G.: Az építőgépekkel kapcsolatban mik a legfontosabb elvárások most?

Sz. L.: Az építőgépekkel kapcsolatban a mi szempontunkból az egyik legfontosabb elvárás a rendelkezésre állás. Másrészt azt várjuk ezektől a cégektől, hogy ezeket a gépeket a most elvárható okosonline nyilvántartással lássuk, hogy hol vannak, melyik bérelhető, melyik nem bérelhető, hogyan lehet hozzáférni, mennyi időre, esetleg fölváltva használni bizonyos építkezéseink között ezeket. Ezen belül az lenne még a mi célunk a gépeknek a hatékonyságát javítandó, hogy nyomon tudjuk követni a folyamatos munkavégzésüket, akár számítógépes platformon keresztül, hogy állnak-e az építkezéseinken vagy ténylegesen dolgoznak. Szerintünk lépni kell egy nagyot abban a tekintetben, hogy ezeknek a gépeknek a hatékonysága, tehát a használt idő és a teljes idő aránya javuljon.

K. G.: Éppen az ilyen típusú innovatív megoldásokról tudósítunk mi is ebben a lapszámban az Intermat 2018 kapcsán. De folytassuk most néhány rövid kérdéssel. Mi most a legnagyobb kihívás a KÉSZ Építő számára?

Sz. L.: A legnagyobb kihívás megteremteni a megfelelően inspiráló munkakörnyezetet a dolgozóink számára.

K. G.: Mi a legnagyobb projektje most a cégnek?

Sz. L.: A kecskeméti Mercedes-üzem lakkozójának, második lakkozójának az építése. Ez a legnagyobb projekt.

K. G.: Az elmúlt 3 évben mi volt a legnagyobb siker a cég számára?

Sz. L.: Szerintem az, amire cégünk talán a története során a legbüszkébben tekint, az a Kossuth tér és környékének a rendbetétele, revitalizációja volt. Az egy olyan gyönyörű munka, amit nem csak szakmailag, hanem érzelmileg is mindenki jól élt át, és amire egyébként én magam is a legbüszkébb vagyok.

K. G.: Térjünk vissza még iparági kérdésekre, de most már a jövő szempontjából. Hogy érzi, hol van most a legjelentősebb növekedési potenciál az iparágban?

Sz. L.: Azt látom, hogy az irodaépítések mellett továbbra is az ipari szektor az, ami meghatározó. A továbbiakban is ez lesz a meghatározó, részint a saját teljesítményük alapján némi függetlenséget tudnak mutatni az állami vagy önkormányzati beruházásnak a ciklikusságától, de nyilván teljesen ők sem tudják magukat elszeparálni a gazdasági környezettől, amiben vannak. Hiszen nagyon sok beruházót épp a vonzó gazdasági környezet vagy esetleges munkahelyteremtő támogatás hoz Magyarországra, ami az állami vagy az önkormányzati oldalról érkezik. Tehát én az ipari szektorban látom a növekedést. És nem is csak az úgymond klasszikus autóipar vagy autóiparhoz kapcsolódó ágazatok, hanem akár a mezőgazdaság, aminek a fejlesztése az szerintem az ország elemi érdeke. Ebben van már jó néhány mintagazdaságnak nevezett üzem, ha Magyarország így nézne ki mindenhol, akkor e téren is a világ élvonalában lehetnénk.

K. G.: Ön mint vezető jól ismeri a cégcsoportot és az iparágban is nyilván jól ismeri a piaci trendeket. Mit fejlesztene a jelenlegi kompetenciák közül? Vagy hol hozna létre új kompetenciákat?

Sz. L.: A generálkivitelezésről a hangsúly áttevődik a szak-, szerelőipari gyártás, termék-előállítás irányába. Minden ilyen tevékenységnek az alapja a tervezés. A jelenlegi nagy létszámú tervező irodánk mellé már az idei évben is komoly további fejlesztési terveink vannak olyan szaktervezőkkel, részlettervezőkkel, akik speciálisan vagy az acél, vagy a vasbeton, vagy egyéb más szakterületnek a profi tervezői. És a másik fejlesztési irányunk az épületvillamosság, épületautomatikai szervezetünknek a további fejlesztése. Mert az épületek egyre okosodnak, az elvárások ez irányba már megjelentek. És ez a tudás, ezt még erősíteni kell. Nem vagyunk ezzel egyedül.

K. G.: Hogy látja, van-e igény a piacon ezekre az okosépületekre?

Sz. L.: Igen, azt látjuk, hogy van igény. A jelenleg elérhető megoldások, illetve az épületek jellege miatt a kérdés az, ezt hogyan lehet hasznosítani. Én úgy érzem, hogy ma egy ipari épületet is 15 év, 20 év időtávra építenek, a középületeket még többre, 50 évre is akár. Az információtechnológia fejlődési sebessége viszont százszorosa az építmények élettartamának. Tehát könnyen előfordul, hogy egy betervezett megoldás már a megvalósítás időpontjára nem a legkorszerűbb megoldásnak tűnik. És ott van felelőssége mind az építtetőnek meg a mi tervezőinknek, hogy egy olyan optimumot tudjunk meghatározni, ami az épület életciklusának megfelel.

K. G.: Pontosan tudja a megrendelő, hogy mit akar?

Sz. L.: E téren tényleg csak jót tudok mondani a megrendelőinkről, természetesen mindig nagyon jól tudják…

K. G.: Hol lesz 3 év múlva a KÉSZ, milyen új piaci szegmenseken, és lesznek-e új üzletágak?

Sz. L.: Két területen biztos, hogy erősítünk. Már most meglévő üzletágunk van az épületvillamosság, gyengeáram témában, itt képességbeli fejlesztésről van szó. A másik, hogy tervezésben szeretnénk külföldi piacokra is eljutni, elsősorban európai piacokra. Három év múlva biztos, hogy külföldi tervezési lábbal szeretnénk rendelkezni, továbbá nagyon megerősített épületautomatikai, ipari automatizálási képességekkel rendelkezni.

K. G.: Gondolom, minden szakterületen stratégiai irány marad a külföldi terjeszkedés.

Sz. L.: A KÉSZ szinte egyedüliként ebben a szektorban nagyon komoly külföldi jelenléttel bír. Öt országban vagyunk jelen. Látjuk, hogy vannak olyan cégek, akik szintén megpróbálták a külföldi terjeszkedést, belekezdtek projektekbe, több kevesebb sikerrel. Mi már 17 éve nagyon stabil üzleti tevékenységet folytatunk Romániában. Én személyesen foglalkozom vele, erre büszke vagyok, de a kollégáimra is, akik nap mint nap közös sikereinkért dolgoznak. Amikor egy ügyfelet úgy tudunk kiszolgálni, hogy Kelet-Romániában és Nyugat-Magyarországon is ugyanazt a szintű szolgáltatást tudjuk neki nyújtani, akkor beteljesülni látjuk azokat a céljainkat, amiket 5-6 évvel ezelőtt kitűztünk.

Az interjú 2018. márciusában készült, megjelent a Magyar Építő Fórum 2018.tavaszi számában.