Az építőgépipari gépgyártók piaci helyzetének számbavétele hosszú évekre nyúlik vissza. Az építőipari gépek számának évenkénti alakulása ugyanis jó fokmérője a gazdasági fejlődésnek. Mérik tehát a gyártott/eladott gépek számát világszinten, kontinensenként és országonként is. Gépkategóriánként csoportosítják, a darabszámon kívül mérik az előző évhez/évekhez viszonyított változását. Havonta gyűjtik a gyártók eladásait, piaci részesedésüket.

A nagy építőgépgyártók között találunk „full linereket” és „global playereket”. A full linerek azok a gyártók, akiknek a típusválasztéka igen széles, tehát a minikotróktól kezdve a homlokrakodókon át a dömperekig gyártanak gépeket. A global playerek azok a gyártók, akik az összes kontinensen jelen vannak. Leginkább úgy, hogy az első hazai sikerek után hazájukban sorra alapítják a gyárakat, második lépésként átlépik az országhatárt, végül a kontinenseket is. Multinacionális cégcsoporttá úgy is válhatnak, hogy felvásárolnak kisebb piaci résztvevőket A legnagyobbak azok, akik egyszerre full linerek és global playerek. Sorrendjük az elmúlt 10-15 évben évente változott, de drámai változások nem következtek be. A lista első 5 gyártója éveken, évtizedeken át változatlan volt, csak helycserék következtek be.

Vegyük példaképpen a 2013 és 2016 közötti éveket. A sorrend a következő volt:

         2013                              2014                    2015                       2016

     1. Caterpillar          1. Caterpillar             1. Caterpillar            1. Caterpillar

     2. Komatsu             2. Komatsu                2. Komatsu              2. Komatsu

     3. Hitachi                3. Volvo                      3. Hitachi                 3. Terex

     4. Volvo                  4. Hitachi                    4. Volvo                    4. Hitachi

     5. Terex                  5. Liebherr                  5. Terex                    5. Liebherr

Az elmúlt 5 évben azonban jelentős változások történtek. 2021-ben a világ első 10 nehézgépgyártójának sorrendje a következő:

1. Caterpillar

2. Komatsu

3. XCMG

4. Sany

5. Zoomlion

6. Deere&Company

7. Volvo

8. Hitachi

9. Liebherr

10. Doosan

Tehát az első 5 közé 3 kínai gyártó küzdötte fel magát. A korábbi listavezetők lecsúsztak az 5–10. helyek közé. Viszonylag keveset hallunk az XCMG cégcsoportról. Néhány érdekes tudnivaló következik a céggel kapcsolatban.

Az XCMG 21 ipari szektorban folytat tevékenységet. Ilyen a földmunkagép, a bányászati gépek gyártása, a betongyártás, az útépítés, kikötői berendezések vagy éppen tűzoltó felszerelések gyártása, de még az űrtechnológia terén is folytatnak tevékenységet. A 21 szektorból a földmunkagép a legerősebb területük. Csak homlokrakodóból több mint 30-féle gép létezik, kezdve a 0,7 m3-es kanál térfogatútól a 7 m3-ig. A cég 2022 januárjában gyártotta a 100 000. homlokrakodóját.  Ezzel a darabszámmal az XCMG a világ első 5 homlokrakodó-gyártója közé került. Nagy ünnepséget szerveztek ebből az alkalomból idén január 24-én. Ekkor mutatták be az XC9 típusú, intelligens, közepes méretű (9 m3 kanálűrtartalmú) modellt is, ami teljesen a nemzetközi igényeknek felel meg. A jubileumi alkalomból, jelezvén az XCMG nemzetköziségét, jelképesen 33 db XC9 került kiszállításra Európába, Izraelbe és Thaiföldre.

XCMG all-terrain daru kollekció

Multinacionális cégként Kínán kívüli az alábbi módon vannak jelen a világ 183 országában:

– több mint 300 független céges partner (dealer)

– több mint 2000 szervizpont

– 46 alkatrészraktár

– 6 nemzetközi kutatóközpont

Cégtörténet

Az XCMG elődje a Huaxing Iron Works 1943-ban alakult Hongkongban és fegyvereket gyártott a Kínai Néphadsereg számára. Az első nem hadiipari termék egy toronydaru volt, ami 1957-ben készült. A következő években 5-16 tonna teheremelésű autódaruk kerültek ki a gyárból. Az első nem darus termék 1982-ban készült el.

1988-ban Kínában elsőként jogilag csoport megnevezéssel megalakult az XCMG Group.

1996-ban megjelent a tőzsdén.

2000-ben elkezdte a ZL típus megnevezésű homlokrakodó sorozatgyártását.

2006-ban megalapította a második gyárát a Jangce folyó melletti Csungking városban, és ezzel megalapozta exporttevékenységét.

Az XCMG 2009-ben váltott a tömegtermelési stratégiáról a minőségi gépgyártásra. Ennek első látványos eredménye a 2011-ben bemutatott XCMG ET110 típusú lépegető exkavátor, mellyel második helyezést ért el Kína legrangosabb műszaki díjazási seregszemléjén, elnyerve a tudományos és technológiai haladás előmozdítása érdekében létrehozott díjat (Science and Technology Progress Award).

XCMG ET110

2012-től felgyorsultak az események. Sorra jönnek ki a világ legnagyobb és legfejlettebb gépei az XCMG gyáraiból. Ilyenek például:

– az XCA5000 a világ akkori legnagyobb és legmagasabb műszaki színvonalú 500 tonnás terepjáró daruja (2012)

– a DE400 a világ akkori legnagyobb bányászati dömpere (2012)

– az XCMG 4000 a világ legnagyobb, 4000 tonnás lánctalpas daruja (2013)

XCMG DE400

Az elmúlt évek során a legújabb XCMG-fejlesztések azt mutatják, hogy az XCMG mérnökei nem csak a világ legnagyobb gépeinek megtervezésére és legyártására képesek, hanem a legnehezebb feladatok leghatékonyabb elvégzésére alkalmas gépek megtervezésére és legyártására is. Ennek alapja a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő magas hozzáadott érték.

 Az XCMG Kutatás Fejlesztési és Technológiai Központja Kínában (Xuzhou-ban) található.

A kínai Üzleti Technológiai Központ a technológia, a képzett személyzet és a termékek minősége alapján az XCMG-t az építőipari gépgyártók élvonalába helyezi.  Néhány példa a magas műszaki színvonalra:

– Az XCMG 700 tonna hidraulikus kotrógéppel 8 óra alatt több mint 30 ezer tonna szenet tudnak szállító járműre rakni és szállítani (2018).

XCMG 700E

– Az XCA1600 a világ első mobil daruja, amely képes volt egy szélerőmű járókeretét 140 méteres magasságban felszerelni. Az összeszerelt járókerék súlya közel 90 tonna volt. A daru mindössze 40 perc alatt felemelte és pozicionálta a járókereket (2019). Első Ázsián kívüli sikereiket Dél-Amerikában érték el. Ezért is alakult meg 2014-ben az első, Kínán kívüli gyártóegységük Brazíliában A nagy darabszámú gépgyártás mellett hangsúlyt fektettek a speciális igények kielégítésére. Így térül meg a kutatás-fejlesztés prioritása. A malajziai piacot például a Hanvan G7 típusú nehézgépjármű kifejlesztésével nyerték meg.

Az XCMG európai jelenléte

Ellentétben az építőipari gyártók top listájának első többi helyezettjével (Caterpillar, Komatsu, Sany), az XCMG nem gyárakat telepített a világ számos országába, hanem kutatási központokat. (Ez alól egyetlen kivétel Dél-Amerika, ahol 2014-ben Brazíliában alapított saját termelőkapacitást.)

Nyilvánvalóan ennek a stratégiának – mármint a termelés Kínában tartásának – legfőbb oka a hazai olcsó munkaerő. (Bár a szintén kínai Sany nem kevesebb, mint 25 gyártóközpontot hozott létre világszerte, beleértve Európát is.)

Az XCMG Európai Kutatási Központ 2013-ban jött létre Németországban, Krefeldben.

A kutatással foglalkozó csapat létszáma 2021-ben 3000 főt tett ki. A munkatársak 98%-a európai. Így biztosítják azt, hogy az európai igények megjelenjenek és a fejlesztések során beépüljenek a termékekbe. Kutatóközpont van Észak-Amerikában és Indiában is.

Európában az alkatrészellátást, kisebb összeszerelési feladatokat és szerviztámogatást a Lengyelországban létrehozott bázisról biztosítják (XCMG Europa Fabryka Maszyn).

XCMG úthengerek

Az XCMG Magyarországon

Az 1989-es rendszerváltás előtt nem voltak ismertek Magyarországon a kínai építőipari gépek. A kínai gépek előállítási költsége ugyan alacsonyabb volt, de a nagy távolságból adódó szállítási költségek miatt nem voltak olcsóbbak, mint a környező, KGST-országok gépkínálata. Azok a hazai vállalatok, amelyek valamilyen okból megkapták a lehetőséget arra, hogy devizáért vásároljanak termelőeszközt, nyilvánvalóan Nyugat-Európa felé fordultak. Nem beszélve arról, hogy akkoriban a kínai gépek műszaki színvonala meg sem közelítette a Nyugat-Európai gépgyártókét.

Az első kínai gépek Magyarországra a 2000-es években érkeztek. Ekkorra szorultak ki, szűntek meg, olvadtak be a nyugati gépgyártókba a volt KGST-tagállamok gépgyártói (a lengyel Warinsky, a cseh Stravosztoroj, az NDK-beli Weimarban készült forgórakodók stb.). Ár szempontjából a kínai gépek töltötték be a keletkezett piaci űrt. Ekkor azonban még a kínai állam támogatása a volumen növelésére ösztönözte a kínai vállalatokat. Ennek következtében a termékek műszaki tartalmára és a kivitelezés minőségére nem voltak ösztönözve a gyártók. Az alkatrészellátás és a szervizháttér pedig egyáltalán nem volt megoldva. Így a bátrabb, bevállalósabb, kisebb tőkeerővel rendelkező hazai cégtulajdonosok, akik a használt nyugat-európai gépek helyett kipróbálták az új kínai gépeket, csalódtak. A jóval kedvezőbb ár ellenére nem volt gazdaságos az üzemeltetésük. Az ár-érték arányuk kedvezőtlenebb volt, mint a jól ismert nyugat-európai és az amerikai, japán gyártmányú használt gépeké (Caterpillar, Komatsu).

A fordulat a 2010-es évek közepén jött el.

A kínai állam gazdaságélénkítő támogatási rendszere megváltozott. Nem a volumenre, hanem a műszaki színvonal emelésére kezdte ösztönözni az exportképes nagyvállalatokat. Ezért volt lehetséges, hogy egyre több kínai termék kezdte megközelíteni és mára elérni a nyugati technikai színvonalat. A kutatásfejlesztés ösztönzése és támogatása létrehozta azt a tudásbázist, ami alapján már a kínaiak (és az Európába, Amerikába telepített tudásközpontjaik) eredeti megoldásokkal rukkoltak elő, nem volt szükség a technika másolására, mint korábban. A fejlettebb technika alkalmazása ellenére az eladási árakat alacsony szinten tudják tartani. Az árkülönbséget ugyanis a nagyvállalatok állami támogatásból pótolják.

Visszatérve Magyarországra, az XCMG még nem teremtette meg az országos szerviz- és alkatrészhátterét. Ellentétben a másik kínai óriással, a Sanyval, ami a földmunkagépek területén 2010-ben létrehozta a magyarországi képviseletét (Verbis Kft.) és 2020-ban kibővítette a képviseleti együttműködést a logisztikai terminálok anyag- és árumozgató gépeire (portáldaruk, konténeremelők, nehéztargoncák). Az autódaruk piacán a Terra Hungaria Kft.-vel kezdett együttműködést az elmúlt évben.

Jelenleg Magyarországon az XCMG csak a 15-50 tonnás autódaruival van jelen, részben Lengyelországból, részben Hollandiából kerültek be a végfelhasználók direkt beszerzésével. A magyarországi szerviz és alkatrészellátásuk jelenleg még nincs megoldva. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban, Romániában és Szerbiában azonban már van szervizháttér.

Az XCMG világpiacon elért előkelő helyezése a bizonyíték arra, hogy a termékek ár-érték aránya az elmúlt években jelentősen javult. Gyors világméretű fejlődésük miatt a kis eladható darabszámot jelentő magyar piacra még nem fókuszáltak. Semmi kétség, hogy piaci jelenlétükkel néhány éven belül Magyarországon is számolni kell.

Dr. Csorba Kázmér                                          Megjelent a Magyar Építő Fórum 2022. tavaszi (No. 85) számában. A cikkben a gyártó fotói találhatók.