Idén 13. alkalommal szálltak versenybe építőipari gyártók, kivitelezők és kutatóintézetek a bauma Innovációs Díjért. A versengés a világ legnagyobb szakvásárát megelőzően zajlik le, öt fő kategóriában zajlik. Összesen 133 jelentkezést fogadtak be, amelyből a szakmai előzsűri 41 pályázatot engedett tovább. A második körös előzsűri 3-3 jelöltet juttatott be az öt kategória végső jelöltjei közé. Ezeket fogjuk bemutatni a következő cikkekben.

1. kategória: klímavédelem. A döntőbe az alábbi jelöltek jutottak be:

• Környezetbarát aszfaltkeverés a Benninghoven REVOC recyclingrendszerrel
• A carbonauten szén-dioxid-negatív építőanyagai
• Liebherr R 9H2 hidrogénmeghajtású lánctalpas kotró

Környezetbarát aszfaltkeverés a Benninghoven REVOC recyclingrendszerrel

A Benninghoven REVOC rendszerének lényege, hogy a technológiával csökkenthető az aszfaltkeverők által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége. Sőt, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett a teljes karbonemisszió akár 50%-kal is lefaragható. Ezzel együtt az újrahasznosító rendszer magabiztosan teljesíti az aszfaltgyártásra vonatkozó egyre szigorúbb környezetvédelmi határértékeket is.

A visszanyert aszfalt felhasználására már jelenleg is rendelkezésre állnak jól bejáratott hideg vagy meleg remix eljárások, ezek azonban magasabb összesített karbonkibocsátáshoz vezetnek. Ugyanis a visszanyert aszfalt felmelegítésekor illékony szerves vegyületek szabadulnak fel az újrahasznosított anyagban található bitumenből. Üvegházhatású jellegükön túl ezek ráadásul nagyobb koncentrációban az egészségre is ártalmasak lehetnek. Azonban minél magasabb az újrahasznosítás aránya, annál kevesebb friss bitument kell felhasználni, így csökken a karbonlábnyom is. Az újrahasznosított anyagok arányának 40%-ról 60%-ra növelésével önmagában is nagyjából 440 tonnányi szén-dioxid kibocsátása takarítható meg évente.

Fotó: Benninghoven

A múltban gyakorlatilag lehetetlen volt feloldani a magas újrahasznosítási arány és az emissziók csökkentése közti ellentmondást. A Benninghoven REVOC rendszere viszont úgy képes akár 50%-kal csökkenteni a teljes karbonkibocsátást, hogy az újrahasznosított anyagok aránya közben elérheti a 60%-ot.

A REVOC-rendszer közvetlenül a keletkezés helyéről – elsősorban a keverőtérből – távolítja el a kibocsátott gázokat. Az aszfaltgyártási folyamat során keletkező gőzökben viszonylag magas az illékony szerves vegyületek koncentrációja, ezek azonban a REVOC-rendszerbe kerülnek hőkezelésre.

A technológia energiahatékonysága abból is fakad, hogy a létrejövő energiát a bemenő anyagok szárítására és felmelegítésére, valamint az illékony szerves vegyületek hőkezelésére fordítja.

A REVOC-rendszer meglévő aszfaltkeverőkre is felszerelhető az egyes országok által előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények teljesítése érdekében. Mivel az aszfaltkeverők élettartama nagyjából 20-30 év, az üzemeltetők számára létfontosságú, hogy a rendszer utólag is telepíthető legyen.

A carbonauten szén-dioxid-negatív építőanyagai

A carbonauten GmbH hitvallása szerint a szén-dioxidra fontos szerep hárul a megoldásokban, melyek lehetővé teszik a klímavédelmi célok elérését és a károsanyag-kibocsátás csökkentését. A Torsten Becker és a Christoph Hiemer által 2017-ben alapított vállalkozás víziója nem más, mint a szén-dioxid hosszú távú megkötése bioszénnel, majd ennek felhasználása új anyagok előállításához – így ezek az anyagok nem okoznak további károkat a környezetben.

A fenti cél elérése érdekében a carbonauten új szisztémát dolgozott ki különféle iparágak, vállalatok és önkormányzatok számára. A vállalkozás szén-dioxid-negatív üzemeiben a biokarbonanyagok előállítása fás, darabos, száraz biogenikus hulladékokból és más problémás anyagokból (pl. faipari hulladékok, élelmiszer-maradékok) történik. A biokarbonanyagok tonnánként akár 3,3 tonnányi szén-dioxid-egyenértéket képesek megkötni. Az eljárás utolsó fázisában különféle kötőanyagok hozzáadásával állítják elő a carbonauten által NET-nek (negatív emissziós technológiájú) anyagokat.

A carbonauten NET-anyagok felhasználásával biostimulátorok vagy akár műanyagtermékek és építőanyagok gyárthatók – például aszfalt, beton, vakolatok, szigetelőanyagok és a műanyagok teljes skálája. A carbonauten szerint a karbonizáció során jóval több energia keletkezik, mint amennyire az eljáráshoz szükség van, a többlet pedig visszatáplálható a távhő- vagy áramhálózatba, vagy akár hidrogén előállításához is felhasználható.

Fotó: carbonauten

A szén-dioxid-negatív üzemek félreeső helyszínekre is telepíthetők bárhol a világon, hogy helyi szintű körforgásos gazdaságok jöjjenek létre. Mivel a létesítmények felépítésének és fenntartásának költségei alacsonynak mondhatók, az ökológiai előnyök kéz a kézben járnak a gazdasági lehetőségekkel. Ahogy nő a megkötött szén-dioxid mennyisége, úgy nő a carbonauten NET-anyagokból előállított termékek mennyisége is.

Az első üzemet a ForestFinance Capital GmbH beruházásával hozták létre a németországi Eberswalde városában, a biokarbonanyagok gyártásának megkezdését pedig 2022 utolsó negyedévében tervezik. Ezzel párhuzamosan további létesítmények vannak tervezési fázisban Németországban, Spanyolországban, Dél-Amerikában, az Egyesült Államokban, Indonéziában és Kínában.

Liebherr R 9H2 hidrogénmeghajtású lánctalpas kotró

A károsanyag-kibocsátás mérséklésének érdekében a Liebherr több termékkategóriában is dolgozik alternatív hajtástechnológiákon, köztük hidrogénüzemű motorokon is. A 2022-es baumán a cég bemutatott egy hidrogénüzemű, belső égésű motorral szerelt lánctalpas kotrót, melyet a colmari székhelyű Liebherr-France SAS fejlesztett ki, míg a gépbe kerülő H966 jelű motor a svájci Liebherr Machines Bulle SA-tól származik.

A kotróban dolgozó hidrogénmotorhoz nincs szükség állandó külső energiaforrásra, nitrogén-oxid és szén-dioxid kibocsátása kifejezetten alacsony. Attól függően, hogy a gép teljes életciklusát vesszük-e figyelembe, illetve hogy milyen módszerrel mérjük az emissziót, a hidrogénüzemű belső égésű motor csaknem 100%-kal csökkenti a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét a napi üzem során, míg a teljes élettartamra vetítve – vagyis a gyártástól a gép életciklusának végéig – 70%-os csökkenésről beszélhetünk.

A Liebherr első hidrogénmotorját egyfelől a technológia bemutatására, másfelől éles üzempróbákra tervezték. A H966 típusjelű egység hengerenkénti szívócső-befecskendezést kapott, és az éles tesztek eddig kifejezetten kedvező eredményeket hoztak nem közúti felhasználás esetén.

A cég további hidrogénalapú hajtástechnológiákon is dolgozik, köztük közvetlen hidrogénbefecskendezéses rendszereken. A közvetlen befecskendezés előnye, hogy a szívócső-befecskendezéssel összemérve nagyobb teljesítménysűrűséget tesz lehetővé, ennek révén ideális az olyan nagy igénybevételt jelentő területeken, mint az építőipar vagy a bányászat.

Az R 9H2 kialakítása a Liebherr jelenlegi és következő generációs lánctalpas kotróin alapszik, vagyis nem idegen tőle a kényelmes és hatékony üzemeltetés. Fontos, hogy a munkagép a motor teljesítménye és rugalmassága szempontjából bőven megüti a dízelmotoros társai szintjét. Mivel szélsőséges hőmérsékleteken is megállja a helyét, ráadásul jól tűri a nagy kiporzással járó környezeteket, az R 9H2 vállvetve dolgozhat a hagyományos kotrókkal például földmunkák során vagy akár külszíni bányákban.

A DÍJAT NYERTE: A LIEBHERR R 9H2 HIDROGÉNMEGHAJTÁSÚ LÁNCTALPAS KOTRÓ (címlapon, fotó: Liebherr)

Maép összeállítás