Az építőipari előregyártás évtizedek óta ismert és elismert technológia, ami lényegesen le tudja rövidíteni a kivitelezést. Elsősorban födémek és falszerkezetek készülnek ilyen eljárással – elég csak a panelekre vagy a modern gyártócsarnokokra gondolni. Az épületgépészeti rendszereket még a legnagyobb ipari épületekben is jellemzően helyszíni szereléssel állítják össze. Ez időigényes feladat: egy nagyobb ipari hőközpont például 25-30 ezer elemből áll – nagyjából annyiból, mint egy átlagos személyautó. A pécsi GLT Delta módszere akár negyedére rövidíti az ipari gépészeti központok, légtechnikai rendszerek és más összetett épületgépészeti megoldások kivitelezési idejét. 

A fűtési, hűtési, légtechnikai vagy éppen tűzoltási rendszerek tervei jellemzően elnagyoltak, az egyes elemek – csövek, szivattyúk, elzárók stb. – pontos helye a beépítésen dolgozó szakembereken múlik. Előregyártásnál ez nem járható út, hiszen ha egy modul nem fér be a neki szánt helyre, akkor lehet mindent elölről kezdeni.

Ezért a GLT Delta innovatív módszerével első lépésként egy lézeres eszközzel beszkennelik az adott épületet, majd  3D-s szoftverrel elkészítik a helyiségek és az épületgépészeti rendszerek milliméter pontosságú modelljét. Új épületeknél a szkennelést az építkezés egyes fázisaiban többször megismétlik – így válnak az időbeli változásokat is rögzítő tervek háromdimenziósból négydimenzióssá. Azért van rá szükség, mert gyakran előfordul, hogy egyes dolgok nem pontosan oda kerülnek, ahol a tervrajzok szerint lenniük kellene. A 20-30 centivel, néha egyenesen méterekkel arrább tett csövek vagy villanyvezetékek pedig könnyen útban lehetnek a precízen kiszámolt gépészeti rendszerek telepítésekor.

A rendszeresen frissített, intelligens modellek az épületek fenntartásakor is jó szolgálatot tesznek. Aki átélte már, hogy egy felújítás vagy hibakeresés során csak többedik próbálkozásra sikerül megtalálni a vezetékeket a falban, az pontosan tudja, mennyit ér egy naprakész digitális tervrajz.

„Egy kilenc hónaposra becsült kivitelezési munka mindössze két hónap alatt elkészült a helyszínen, annak köszönhetően, hogy az építkezésen nem több tízezer alkatrészt kellett egybeépíteni, hanem sokkal kevesebb „lapraszerelt” modult. Így jóval könnyebb például gyárakban, folyamatos üzem mellett dolgozni. A munkások dolgát egy kiterjesztett valóságon alapuló technológia is megkönnyíti. Az épület beszkennelt képéből könnyűszerrel készíthető olyan szimuláció, ami megmutatja, az adott alkatrészt pontosan hová és milyen pozícióban kell beépíteni” – összegezte Cserkúthy András ügyvezető, hogyan tört utat az eddig főleg játékokból ismert virtuális technológia az építőiparban.

Az épületszkennelés, négydimenziós tervezés és előregyártás kombinációjának köszönhetően a Construction Tech Review beválasztotta a céget az év leginnovatívabb építőipari vállalkozásai közé. A rangos szaklap elismerése fontos mérföldkőnek számít, amihez hozzájárult, hogy az ipari ingatlanok számára optimális technológia már túllépett az ország határain: többek között Bécsben és Regensburgban készültek így épületgépészeti rendszerek.

Az eljárás bőven rejt magában további lehetőségeket. A gyárak gépészete egyre összetettebb, a túl sok rögtönzést igénylő helyszíni szerelés mellett pedig megnő a hibázási lehetőségek száma. Nem elhanyagolható tényező az idő- és költségmegtakarítás sem. „Egy légtechnikai rendszer beépítésekor legalább 15% szokott lenni az anyagveszteség, de az ennek többszöröse sem ritka. Az ok egyszerű: az utolsó között kerül rá sor és addigra a sok korábbi apró tervtől való eltérés hatásai összeadódnak és masszív módosításokat kényszerítenek ki. A naprakészen tartott háromdimenziós modellel ezt ki lehet védeni, a hulladékanyag mennyisége kevesebb, mint 1%” – említi a fenntarthatósági szempontokat Cserkúthy András.

GLT Delta sajtóközlemény, fotók: DLT