Szén-dioxid-elnyelőkké válnának a városi épületek, ha cement és acél helyett faanyagot használnának a megépítésükhöz - állapították meg a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) szakemberei, akik szerint a változtatással kivédhetővé válnának a cement- és acélgyártás során felszabaduló üvegházhatású gázok.

A tanulmány szerint különböző forgatókönyvektől függően évente 10 millió tonna vagy akár csaknem 700 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megakadályozni.

A szakemberek megjegyezték, hogy bár globálisan nagyjából 11 ezer millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe évente, "a faanyagra való átállás érezhetően hozzájárulna a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott klímastabilizációs célkitűzésekhez".

A kutatók először azt a forgatókönyvet vizsgálták, amelyben 2050-re az új épületek mindössze 0,5 százaléka épülne faanyag felhasználásával, majd megnézték, hogy miként változik a hatás, ha ez a szám egészen 50 százalékig emelkedik. A tanulmány szerint ha az iparilag jelenleg fejletlenebb országok is átállnának a faalapú épületekre, akkor akár a 90 százalék is elképzelhetővé válna."A városiasodás és a népességnövekedés nyomán óriási igény lesz új lakó- és kereskedelmi épületekre" - mondta Galina Churkina, a tanulmány vezető szerzője.

Klímabarát házak - Brit építészek által előre gyártott parafatömbökből és fagerendákból építettek házat a dél-angliai Etonban 2019-ben

Az intézet szerint egy rétegelt falemez felhasználásával épült ötemeletes lakóház négyzetméterenként akár 180 kilogramm szén-dioxidot is képes elraktározni, ami háromszor több, mint amennyit a nagy mennyiségű szén-dioxid elnyelésére képes természetes erdők tudnak elraktározni a felszínen.

A kutatók szerint még ha az új épületek 90 százaléka faszerkezetű is lenne, az ilyen "favárosokban" mintegy harminc év alatt felhalmozódó szén-dioxid kevesebb mint egytizede lenne annak a  mennyiségnek, amennyit a világ erdőségei tudnak elraktározni a felszínen.

"A faanyaghasználat jelentős növekedése esetén kulcsfontosságú lenne az erdők megóvása a nem fenntartható fakitermeléstől és egyéb fenyegetésektől" - húzta alá Christopher Reyer, a tanulmány társszerzője.

A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás kutatók szerint

A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) január végén publikált másik tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei alapján a kutatók sürgős klímavédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák, mivel az eddigi erőfeszítések véleményük szerint messze nem elegendőek a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokban való korlátozásához.

A tanulmányban a Nobel-díjas amerikai makroökonómus, William Nordhaus modellje alapján számítógépes szimulációk segítségével összehasonlították a szélsőséges időjárási jelenségek vagy a felmelegedés egyéb következményei alapján várható klímakárokat azokkal a költségekkel - például a szénerőművek szélkerekekkel és napelemekkel való helyettesítése -, amelyek elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A vizsgálat szerint a 2 Celsius-fokos határ még "gazdaságilag optimális" lenne - mondta Anders Levermann, a PIK kutatója.

"Elfogynak azok a kifogások, amelyek a semmittevést igazolják. Mindazok, akik eddig azt mondták, hogy a klímastabilizálás szép lenne, de túl drága, most láthatják, hogy a valóságban a meg nem fékezett globális felmelegedés az, amely túl drága" - hangsúlyozta a kutató.

Hozzátette: a 2 Celsius-fokban való korlátozáshoz "gyors és alapvető globális cselekvésre van szükség".

A párizsi klímaegyezmény keretében az államok közössége abban egyezett meg, hogy a Föld felmelegedésének mértékét lehetőleg 1,5 Celsius-fokban, legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozzák. Az egyes országok által eddig kitűzött nemzeti célok azonban nem elegendőek ennek a közös célnak a megvalósításához. A novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferenciáig kell az országoknak előterjeszteniük a javaslataikat a korrekciókról.

Forrás: MTI

Fotó: Canoe.com