Lesújtó adatot publikált publikált nemrég az ÉVOSZ, míg Norvégiában ezer lakosra vetítve 6,4 lakás épült tavaly, addig az európai rangsor végén álló Magyarországon  és Spanyolországban 1 lakás a fajlagos mutató. Több szervezetnek is van terve, hogyan kerüljünk előrébb a listán.

Összehasonlításképpen Ausztriában 4,8, Lengyelországban 2,9, Szlovákiában 2,5 lakás épült ezer lakosra vetítve tavaly. A legnagyobb európai építőpiacon, Németországban is 2,5 ez a szám, viszont a német építőipar állítja elő az uniós építőipari termelés negyedét, amely közel 300 milliárd eurót tesz ki.

A német termelés valamivel több mint fele származik a lakásépítésből és -felújításból, majdnem negyedét pedig az ipari épületek adják. A maradék termelésen csaknem egyenlő arányban oszlik meg az ipari infrastruktúra, a középület-építés, és a közcélú infrastruktúra között. Uniós átlagban a lakásépítés és -felújítás adja az építőipai teljesítmény 35 százalékát, Magyarországon ez az arány mindössze 7 százalék.

Náluk megy - Munkás épít egy könnyűszerkezetes házat az USÁ-ban (illusztráció)

Ötletek vannak

A  Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület és a Lakásvásár Média Csoport közösen dolgozott ki programot; bérlakásépítés segítené fiatalok életkezdését és a szociálisan hátrányos családok lakhatásának megoldását. Számításuk szerint évi 5 ezer ilyen lakás építése már kedvezően hatna az építőiparra, hiszen az ágazat szereplői ennyi munkával eleve számolhatnának. A szervezetek kidolgozták azt is, hogy uniós támogatással, és az EU fejlesztési bankjától felvett alacsony kamatozású hitellel, miként lehet beindítani egy bérlakás programot. Az ellenzéki párt, a Jobbik a fiatal családosoknak szóló bérlakás-építési program elindítását javasolja. Úgy becsülik, hogy ez az első évben 50-60 milliárd forintból elindítható lenne.

Az építőipari szakmai szervezetek is megszólaltak az ügyben, tavaly szeptember végén mutatta be a lakásépítés élénkítését célzó programját a Magyar Építőanyagipari és Építési Termék Szövetsége (MÉASZ). A javaslat lényege, hogy a lakásépítésre 2,5 százalékos kamatozású jelzáloghitelt lehessen felvenni, a kifizetett 27 százalékos áfából 20 százalékpontot lehessen visszaigényelni, és négyzetméterenként 30 ezer forint támogatás járjon a legalább A+ energetikai besorolású lakásokra.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László tavaly februárban nyilatkozott lakásépítés ügyében, szerinte az új lakások építése helyett a lakásfelújításokat kellene előtérbe helyezni, hiszen nem elhanyagolható a 4,2 millió lakás állapota. Az alelnök szerint szükséges lenne  a lakások megújuló energiát is figyelembe vevő energia- és környezettudatos átalakítása (a kor követelményeinek megfelelően), kiszámítható kormányzati programok mentén.

Fotó: Thinkstockphotos.com