Sivatagi rózsát formáló látványos épületben nyílt meg Katar új nemzeti múzeuma, Londonban új kilátótorony épülhet, Firenzében a Mediciek titkos folyosóját újítják fel.

Katar – Egyesült Arab Emírségek

Március utolsó napjaiban nyílt meg Katar új nemzeti múzeuma. A Jean Nouvel világhírű francia építész által tervezett, sivatagi rózsát formáló látványos intézmény a világ egyik legnagyobb múzeuma lett.

A főváros, Doha parti sétányán mintegy egy évtizeden át épült múzeum alapterülete 52 ezer négyzetméter, nagyjából akkora, mint a Vatikáni Múzeumok területe. 11 galériát helyeztek el benne, területén egy mesterséges lagúna is van és hozzá kapcsolódik az 1949-ig uralkodott Abullah bin Jaszim áz-Száni sejk helyreállított palotája is.

Az építkezés költségeit nem hozták nyilvánosságra, lapértesülések szerint mintegy 400 millió euróba kerülhetett a létesítmény.  A múzeum megnyitását eredetileg 2016-ra tervezték.

Al-Majassza - akit a nemzetközi műkincspiac legbefolyásosabb személyiségeként ismernek - volt a felelős a múzeum gyűjteményének összeállításáért. A kiállítások megtervezésekor a kurátorok konzultáltak az öböl menti állam lakosaival és nemzetközi szakértőket is bevontak. A megnyitóra Aj Vej-vej világhírű kínai képzőművész új installációt tervezett, a Gyöngyszökőkút nevű alkotás Katar történelmének állít emléket.  

A múzeum gyűjteményéből kiállítják többek közt azt a 19. századi páratlan szőnyeget, amelyet másfélmillió gyöngy és smaragdok díszítenek.  Egy másik francia építész, Jean-Michel Othoniel tervezte a múzeum parkjában lévő, 114 szökőkútból álló installációt.

Az extravagáns múzeumi épület látképe

London – Egyesült Királyság

Támogatják a londoni várostervezési hatóságok, hogy megépüljön a Tulip (Tulipán) nevű vitatott kilátótorony, amely 305 méterrel Nyugat-Európa második legmagasabb építménye lesz, ha elkészül.

A várostervezési bizottság hosszú vita után, de határozottan az építési engedély megadása mellett foglalt állást április elején - közölte a testület elnöke, Chris Hayward, aki szerint a tulipánformájú torony "egy igazán egyedülálló turisztikai vonzerő" lesz a brit főváros pénzügyi központjában.

A Jacob Safra brazil milliárdos által finanszírozott és a Foster and Partners építésziroda által megálmodott torony tervét sokan bírálják, mert állítólag zavarná a rálátást a közeli Towerra, a londoni repülésirányítók pedig attól tartanak, hogy zavarja majd a radarképet.

A karcsú torony tetején üvegfalú kilátószintek lesznek, forgó panorámagondolákkal a külső felületén. Az építkezés valószínűleg jövőre kezdődik, befejezését 2025-re ígérik. Nyugat-Európa legmagasabb felhőkarcolója jelenleg az ugyancsak londoni Shard (Szilánk), nem messze a tervezett Tulipántól.

Londonban évszázadokon át a Szent Pál-katedrális volt a legmagasabb épület, a brit főváros panorámája azonban napjainkban gyorsan változik. A húszemeletes vagy annál magasabb felhőkarcolókból már 541 van - számolta össze a New London Architecture független szervezet.

Sokan nem nézik jó szemmel a walkie-talkie, a sajtreszelő, az uborka vagy a szilánk becenevet viselő üveg és vasbeton toronyházak szaporodását, amelyeknek nem sok közük van az építőművészethez, viszont a történelmi épületek fölé magasodnak.

Egyes építési tervek heves ellenállásba ütköznek helyi lakosok és civil aktivisták részéről. A Skyline Campaign akciócsoportot például építészek, történészek és mérnökök támogatják, valamint olyanok, akik úgy vélik, a felhőkarcolók fenyegetést jelentenek London karakterére és örökségére.

Az új torony látványterve háttérben London látképével

Firenze - Olaszország

Tízmillió euróból (átszámítva 3,2 milliárd forint) újítják fel, és 2021-ben nyitják meg újra a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót, a Mediciek titkos átjáróját Firenzében.

A Firenze történelmi belvárosában kialakított fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az olaszul corridoio Vasarianónak nevezett átjárót addig is csak jelentős személyiségek látogatása alkalmával nyitották meg, a restaurálás után mindenki előtt nyitva áll majd.

A folyosó által érintett Uffizi-képtár igazgatója, Eike Schmidt még februárban ismertette a 18 hónapos helyreállítási projektet, amelyre a következő hónapokban írják ki a tendert. A felújított Vasari-folyosó becslések szerint 500 ezer látogatót fog vonzani évente.

A corridoio Vasariano egy egyedülálló építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. I. Cosimo de’ Medici firenzei fejedelem Giorgio Vasari építészt, festőt és művészeti írót bízta meg a tervezéssel, innen ered mai elnevezése.

Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

A renoválási munkálatok során megerősítik a 750 méter hosszú folyosó szerkezetét, helyreállítják a belső terét, hozzáférhetővé teszik a mozgáskorlátozottak számára, klímaberendezéssel és megfigyelőrendszerrel szerelik fel, öt vészkijáratot alakítanak ki benne és LED-es világítást kap. Az újdonságok között szerepel, hogy megnyitják a folyosónak mind a 73 ablakát.

A Vasari-folyosó egy részlete Firenzében

Forrás: MTI

Fotó: Jeannouvel.com/Cincodias.elpais.com/Wikipédia, Freepenguin