Nagyszabású csatornaépítések a világból

2014. december 23.

A világ több pontján nagyszabású csatornaépítések zajlanak. Panamában bővítik a csatornát, Nicaraguában versenyeznének Panamával, Kínában a Jangcét csatornázzák Pekingbe, a cseh államfő pedig Duna-csatornát építene. Évvégi csatornaépítési körkép a világból.

Panama: bővítenek

Rendben zajlik a Panama-csatorna bővítése. Decemberben megkezdődött a a csatorna nyolcadik és egyben utolsó új kapujának a helyszínre szállítása (a képen) a panamai Mirafloresben.  A 2007-ben kezdődött és várhatóan 2015-re befejeződő bővítésről a Magyar Építő Fórum is beszámolt az év elején, amikor a kivitelező és a csatornát üzemeltető vállalat vitája révén került a projekt reflektorfénybe. Az ellentéteket azóta elsimították, a bővítésen azóta is gőzerővel dolgoznak. Ha elkészülnek, a jelenleginél jóval nagyobb tengerjáró hajók is használhatják az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő mesterséges vízi utat, áteresztőképessége pedig megduplázódik.

A Panama-csatorna bővítésén dolgozók szállítják a csatorna nyolcadik és egyben utolsó új kapuját a panamai Mirafloresben 2014. december 10-én (MTI)

Nicaragua: belevágnak

Míg Panamában bővítenek, Nicaraguában belevágtak a Panama-csatorna riválisának szánt nicaraguai csatorna építésébe. December 22-én Daniel Ortega, Nicaragua elnöke és Vang Csing, a beruházó hongkongi HKND-csoport vezérének részvételével megtartott ünnepélyes megnyitóval elindult az országot átszelő csatorna építése.

Az előreláthatólag 2020-ra elkészülő csatorna 278 kilométer lesz, több, mint háromszor olyan hosszú, mint a panamai. A Csendes-óceánt a Karib-tengerrel összekötő csatorna megépítésének költsége a becslések szerint 50 milliárd dollárra (12 900 milliárd forint) tehető. A csatornát az építtető hongkongi vállalat fogja üzemeltetni a tervek szerint akár 100 évig. Az építkezés 50 ezer embernek ad majd munkát a tervek szerint a következő öt évben.

A projekt műszaki, pénzügyi és környezeti megvalósíthatósági tanulmányai nem nyilvánosak. Az építkezés az országban nem aratott osztatlan sikert, a csatorna ellen több ezer, a csatorna végleges nyomvonalán élő farmer és őslakos tüntetett az utóbbi hónapokban.

A BBC térképe a projektről

Kína: eltérítenek

Több mint 1400 kilométert meghaladó távolságot átszelő csatornák és csővezetékek kezdték meg december közepén ontani Kína leghosszabb folyójának, a Jangcénak a vizét a vízhiányban szenvedő északi országrészbe. A hosszú évek óta épülő cső- és csatornarendszer egy újabb, központi szakaszának elkészülte jelentős állomása az ország dél-észak irányú "folyóeltérítési" programjának, amely az eddigi legnagyobb ilyen kísérlet Kínában, és az egyik legdrágább beruházás is egyben. Becsült költsége 500 milliárd jüan, vagyis 20 ezer milliárd forint.

A szakasz 11 év alatt épült meg több mint 8000 milliárd forintnak megfelelő összegért, a létrehozása érdekében 330 ezer embert telepítettek át. A most megindult víz várhatóan 15 nap alatt jut el a pekingi térségbe. A középső - és egyben központi - csatornarendszer évente 9,5 milliárd köbméter vizet lesz képes eljuttatni a száraz északi régiókba. 
 
A pekingiek vízvezetékeibe évente több mint 1 milliárd köbméter víz érkezik majd, ez egyharmadát jelenti a több mint 21 milliós város éves fogyasztásának. A fővárosnak jelenleg 3,6 milliárd köbméter vízre van szüksége egy évben, de saját forrásból az elmúlt évtizedben 2,1 milliárd köbmétert tudott csak fedezni. A szakértők szerint a Jangce vize ugyan sokat segít majd a fővárosiakon, csökkenti a környezetre háruló nyomást, de önmagában nem oldja meg a vízellátást.
 
Csehország: felmelegítenek
 
Mintegy kétszáz éve  merült fel  először az az elképzelés, hogy a mai Cseh Köztársaság területén össze kellene kapcsolni a Duna, az Odera és az Elba folyókat, és az így létrejött csatornával több tengerhez vezető, közvetlen és jól hajózható utat kaphatna az egész közép-európai régió. Milos Zeman jelenlegi cseh államfő nagy támogatója a tervnek, nem csoda, hogy a visegrádi államok államfőinek decemberi prágai csúcstalálkozóján is előkerült a téma. A találkozó hivatalos programjának része volt a csatorna megépítésének terveit bemutató kiállítás, melynek megnyitóját december 11-én tartották (a képen).
 
Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával. Csehország és a közép-európai országok a csatornán keresztül így kényelmes vízi utat, összeköttetést nyerhetnének több tengerhez. Az elképzelés évtizedek óta szakmai és társadalmi viták  tárgya Csehországban, sokak szerint nem térülne meg a hatalmas befektetést igénylő vállalkozás.
 
A sokat vitatott csatorna megépítésére legalább négy többé-kevésbé hivatalos és legalább kéttucatnyi nem hivatalos terv létezik. Egyes számítások szerint a csatorna hossza mintegy 260 kilométer, más számítások szerint akár 500 kilométer is lehetne. Több szakasza a már meglévő helyi jellegű csatornákat, és folyókat használná ki. A kormány, úgy tűnik, beállt a kormányfő mögé, a cseh közlekedési tárca már dolgozik a csatornaépítéshez kapcsolódó háttéranyagon.
 

A négy visegrádi állam, Ausztria és Szlovénia államfői Prágában a Duna-Odera-Elba kiállítás megnyitóján, ami a visegrádi államfői csúcstalálkozóhoz kapcsolódóan nyílt meg Prágában 2014. december 11-én. Előtérben a tervezett csatorna lehetséges nyomvonalát bemutató térkép. (MTI)

Fotók: MTI/EPA/Nestor Ayala (címlapkép is); BBC; MTI, Illyés Tibor

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©