Felfuthatnak a jövőben itthon a kiserőmű-beruházások

Folyamatosan fejleszteni kell a hazai erőműállományt a biztonságos energia-ellátás érdekében - állítják a szakértők. Hazai energiapiaci körkép.

2015. december 30.

Folyamatosan fejleszteni kell a hazai erőműállományt a biztonságos energia-ellátás érdekében - állítják a szakértők. Nagyobb hangsúlyt kaphatnak a különböző kisebb kapacitású erőművek, de áramot továbbra is kell importálnunk. Hazai energiapiaci körkép.

Mintegy 5400 megawatt új áramtermelő kapacitás létesítése lesz szükséges a következő tíz évben nagy valószínűség szerint, tizenöt év alatt pedig legalább 7000 megawattal kell bővíteni a magyarországi erőműállományt a biztonságos energiaellátás érdekében - derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari és Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) november végén megjelent elemzéséből.

Az új erőművekre szerintük a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt. Magyarországon Európához hasonlóan jellemző, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert  egyre inkább a hatékonyságra koncentrál az ipar.

Az erőművek is elöregednek

A magyarországi erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyerőművek együttes teljesítőképessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb erőműveké pedig az 1500 megawattot. Az összes kapacitás a selejtezések miatt várhatóan jelentősen csökkenni fog, a Mavir elemzői szerint: 2020-ra mintegy 7000 megawattra, 2025-re 6040 megawattra, 2030-ra mintegy 4900 megawattra zsugorodhat. Döntően nagyerőművek állnak le, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő több mint 7200 megawattnyi nagyerőmű-parkból a vizsgált időszak végére legfeljebb 4400 megawattra lehet számítani.

A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, ezért elöregedésük kevésbé meghatározó. Hosszabb távon a jelenleg működőknek a harmada maradhat csak meg. Az elmúlt néhány év tendenciái - egyebek közt a gazdasági válság és egyes erőművek rossz megtérülési mutatói - miatt csökkent a befektetők érdeklődése az erőműépítések iránt.

Több ilyen jöhet még - A 2015 júliusában átadott a Jász-Nagykun-Szolnok megyei jászagói ötszáz kilowatt beépített teljesítményű naperőmű

A földgáz szerepe nőhet

A Mavir szerint új erőmű építését a hazai trendek alapján földgázra és nukleáris energiára lehet alapozni, folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható. A szén csak később kerülhet előtérbe ismét, ha majd új technológiák állnak rendelkezésre.

Az egyik legvalószínűbb alkalmazott erőmű-technológia a következő időszakban a nagyerőműveknél a kondenzációs, összetett, gáz- és gőz-körfolyamatú megoldás lesz, az eddigi tervek ismeretében mintegy 3400 megawatt ilyen erőmű épülhet a következő másfél évtizedben Magyarországon. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig várhatóan csak ilyen típusú nagyerőművi egységek épülnek, tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá Magyarországon.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy a beruházói szándék szerint 2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. Az elemzés szerint a húszas évek második felében legalább egy atomerőművi egységgel feltétlenül számolni kell. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az atomerőművek kellő kihasználása érdekében szükség lehet tárolós megoldásokra, így például a szivattyús-tározós vízerőmű építésére.

A kiserőművek bővítését az európai tendenciák alapján várhatóan befolyásolni fogják a különféle tenderek. Számítani lehet szélerőműves projektekre, ezekkel akár 1000 megawattra is nőhet 2030-ra a szélerőműves kapacitás. A naperőművek állománya pedig az utóbbi időszak ugrásszerű bővülését figyelembe véve 2030-ra 600 megawattra is bővülhet. Az összes megújuló kiserőmű kapacitása 2030-ra elérheti a 2500 megawattot a magyar rendszerben.

2014-ben az itthon felhasznált áram egyharmadát importáluk (illusztráció)

Importálni továbbra is fogunk

Az elemzés kitér arra, hogy a hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2014-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 33 százalékát tette ki. Rámutatnak: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége jelenleg már nem teszi lehetővé a villamosenergia-igények biztonságos ellátását tisztán hazai forrásból. 

A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelentős mennyiségű (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jövőben megvalósuló erőművi létesítésektől és a gáztüzelésű erőművek piaci pozíciójától függően, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten. 

A Mavir évente készít előrejelzést a hazai erőműpark teljesítőképességének várható alakulásáról, ebben a meglévő helyzetből indul ki, figyelembe veszi a szükséges selejtezéseket és az aktuális építési, beruházási trendeket.

Fotó: Greenfo.hu, Thinkstockphotos.com

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©