Hazai építőgép-forgalmazás 2011

2012. július 27.

Meglepő, kétszámjegyű növekedés következett be tavaly a hazai építőgép-értékesítésben. Ez azonban egyértelműen a kifutó géptámogatási pályázatoknak köszönhető és nem az építőipari beruházásoknak, állítja Varga Ákos. Az Építőgép-forgalmazók és Bérbeadók szövetségének elnökével a szektor kilátásairól beszélgettünk.


Gepek-Interju-Varga-Akossal

Magyar Építő Fórum: A 2011-es féléves adatok azt mutatták, hogy az építőipar mélyrepülése ellenére furamód növekszik a hazai építőgép-forgalmazási piac. Mi történt azóta?

Varga Ákos: A második hat hónapban is ugyanez a trend folytatódott, és éves szinten mintegy 15%-kal nőtt az eladott földmunkagépek darabszáma. Ez némiképp betudható az alacsony 2010-es bázisévnek (2010) – hiszen a korábbi években mintegy a felére csökkent a hazai géppiac–, ám mégis meglepő a kétszámjegyű bővülés, mert a jelenlegi piaci helyzetből egyáltalán nem ez következne. A kifutó projekteken kívül nincsenek állami infrastrukturális fejlesztések, és ugyanígy nincsenek önkormányzati beruházások sem. Megrendeléshiánnyal küzd a teljes mélyépítő szektor, tehát a piacbővülés a kifutó európai uniós gépberuházási és technológiafejlesztési támogatásoknak köszönhető. Az ÉBSZ tagvállalatok zöme arról számolt be, hogy az újgép-eladások 80-90%-a valamilyen pályázathoz kapcsolódott. Érdekes megfigyelni, hogy a harmadik negyedévben bekövetkezett árfolyamdrágulás milyen kettős hatással volt a piacra. Az építőgép-forgalmazók túlnyomó része euró alapú elszámolással hozza be a gépeit, így a forint-euró árfolyamának kedvezőtlen elmozdulása következtében az év végére emelkedtek a gépárak. Rövid távon viszont megnőtt a kereslet a raktáron lévő, alacsonyabb áron beszerzett munkaeszközökre, mert a gépvásárlók megijedtek attól, hogy tartósan elszalad az árfolyam.

MAÉP: Mekkora most piac, és melyek a legkelendőbb építőgépek?

VÁ: 2011-ben mintegy hatszáz földmunkagép talált gazdára, Az egy évvel korábbi ötszázzal szemben. Majdnem az összes gépcsoport értékesítési volumene növekedett a földmunkagépeknél, kivételt képeznek e téren a rakodógépek és a csúszókormányzású minirakodók. Továbbra is a kotró-rakodók és a teleszkópos rakodók számítanak a legnépszerűbb kategóriáknak. Ez utóbbinál azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a teleszkópos rakodók döntő többsége a mezőgazdaságba megy, ami tavaly jó évet zárt, ennek következtében nőttek az eladások. Az építőipari vállalkozók körében továbbra is a kotró-rakodó az elsőszámú slágertermék. Szintén szembeötlő, hogy útépítés-technológiai gépek darabszáma továbbra is csökken. Ez egyértelműen a nagyberuházások hiányát mutatja, mert egy kisvállalkozó nem ruház be egy finiserbe azért, mert pályázat révén olcsóbban jut az eszközhöz. Az útépítő gépek piacán üdítő kivételt képeznek a dózerek, amelyből tavaly tizenkét darabos volt a piac, míg egy évvel korábban mindössze négy „fogyott”. Ezeket főleg vízügyi cégek vették meg gátépítésekhez, nagy tömegű földmunkákhoz és nem útépítésekhez.

MAÉP: Milyen évre számítanak idén az építőgép-forgalmazók?

VÁ: Nem régen tartottuk az ÉBSZ éves közgyűlését, ahol szóba került, ki, mit vár idénre. Aki optimistán becsülte meg az idei évet, az legfeljebb a 2011-es eredmények megismétlését jósolta, de többségünk kismértékű – 5-10%-os – visszaesést prognosztizált. Igaz, hogy drasztikus visszaesést senki sem számol – megjegyzem, innen már nem nagyon lehet –, de bővülés jeleit sem látjuk. Beruházás továbbra sincs, sem előkészítve, sem bejelentve, és most már a pályázatok is kezdenek lecsengeni. Nem sok jóra számíthatunk idén, és azt kell mondanom, hogy nagyon sok építőgép-eladással foglalkozó cég, jelentős koncentrációáthelyezést hajt végre a mezőgazdaság irányába. Amíg az építőipar szenved, mert nincsenek beruházások, addig a mezőgazdaság egészen másképp működik A tavalyi kifejezetten jó volt a mezőgazdasági gépeladások szempontjából, fellendülőben van a szektor, ami ráadásul lényegesen nagyobb felvevőpiac mint az építőipar. Nyilván, dózert, meg kotrógépet, bányagépet nem lehet eladni a mezőgazdaságban, de akad azért átfedés az építőipari és mezőgazdasági paletta között. Mindenekelőtt a teleszkópos rakodók, de a kotró-rakodók, kisebb homlokrakodók is hatékonyan bevethetők a „kert” körül.

MAÉP: …és hosszabb távon?

VÁ: Nagyon hiányzik a kiszámíthatóság a gazdaságból, és az euróval kapcsolatban is teljes a bizonytalanság. Ez mind a gépkereskedők, mind pedig a vásárlók életét nagyon megnehezíti. Senki sem tudhatja, hogy jövő héten milyen napi árfolyamon tud alkatrészt szerezni a termelőeszközéhez. A másik fő gond az állandó beruházáshiány, hiszen ha nincs munka, akkor nincs szükség termelőeszközökre sem. Az építőipari géforgalmazást amúgy is a feje tetejére állította az uniós géptámogatás, amivel éppen az a piaci alapú működés szűnt meg, ami korábban jellemezte a rendszert. Megjegyzem, hasonló folyamat játszódott le korábban a mezőgazdaságban, és ezt utólag nagyon negatívan értékelte az össze szereplő. Ha piaci alapon nézzük, és az építőipari beruházások volumenéhez viszonyítunk, akkor tavaly jóval kevesebb gépnek kellett volna elkelnie. De mivel volt támogatás, akárcsak a megelőző két-három évben, a gépvásárlások elkezdtek nem piaci alapon működni, és nem az vesz gépet, akinek szüksége van rá, hanem aki ki rendelkezik a szükséges önrésszel. Ez persze azt is jelenti, hogy jelenleg rengeteg szabad gépkapacitás van az országban, tehát ha elindulnának is a beruházások, akkor sem várható komolyabb fellendülés a gépeladások terén még jó ideig.

MAÉP: Ilyen körülmények között miért döntött úgy az ÉBSZ, hogy idén ismét építőgépes kiállítást rendez?

VÁ: Ez a kérdés felmerült a közgyűlésen is, de a tagok ebben rendkívül eltökéltek voltak. Mindenki szeretné megmutatni magát és hiszünk abban, hogy előbb-utóbb, néminemű fellendülés elindul Magyarországon. A jól sikerült korábbi kiállításainknak köszönhetően, beépültünk a köztudatba, és a szakma is elfogadott bennünket, kár lenne, ha ez most feledésbe merülne. Ez utóbbi talán már inkább emocionális érv, de tény, hogy míg a mezőgazdasági gépforgalmazók számos regionális kiállításon mutatkozhatnak be, addig az építőgépek frontján csak ez az egy van. Ráadásul a partnereink részéről is igény van az ÉBSZ Építőgép Kiállításra, ahol testközelből ismerkedhetnek meg az újdonságokkal, különféle géptípusokat próbálhatnak ki, szakmai információkat kaphatnak. Ez a három nap igazán nekik szól.

MAÉP: Mikor és hol kerül sor a rendezvényre?

VÁ: Továbbra is a megszokott módon, ősszel kerül sor a kiállításra, szeptember 20-22-e között. Újdonság viszont, hogy 2012-ben nem Sóskúton, hanem Délegyházán rendezzük meg a géptárlatot. Sóskút kedvező időjárási körülmények között ideális helyszín volt, de az elmúlt két alkalommal, amikor esett az eső, és a terület felázott, nehezen megközelíthetővé vált. Szerettük volna ilyen szempontból függetleníteni magunkat az időjárástól, ezért egy olyan kavicsbányát választottunk, ami esőben is megközelíthető. Persze továbbra is a főváros vonzáskörzetében gondolkodtunk, így esett a választásunk Délegyházára. A terület az M0-s körgyűrűről megközelíthető, az ország bármelyik szegletéből elérhető. Reméljük, hogy ezúttal az időjárással is nagyobb szerencsénk lesz, és a korábban megszokott gyakorlati bemutatókat, gépkezelő versenyt, teszteket mindenki maradéktalanul élvezni fogja.

Fekete listát készít az ÉBSZ
Az Építőgép-Forgalmazók és Bérbeadók Szövetsége komoly fellépést sürget a notórikusan nem fizető ügyfelekkel szemben. A szövetség egy olyan fekete lista megvalósításán dolgozik, amelyre a nem fizető ügyfelek kerülnének fel. A listát az ÉBSZ tagok kaphatnák meg, de az is elképzelhető, hogy publikus formában bárki számára elérhetővé tennék a tagok honlapjain. A szövetség elnöke szerint erre,a kezdeményezésre  azért van szükség, mert csökken az ügyfelek fizetési morálja, miközben a forgalmazók kintlévőségei folyamatosan nőnek. Az ÉBSZ most azt vizsgálja, hogy az adatvédelmi szabályozások figyelembe vételével hogyan állítható össze a lista.

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©