Nyugaton a helyzet…

2012. július 26.

Történelmi okoknál fogva Magyarországon rendkívül alacsony az önkormányzati bérlakások, szociális bérlakások száma. Tovább rontja a képet, ha az új építésű bérlakások statisztikáit fürkésszük. Éppen ezért fontosak a példák. Az alábbiakban egy párizsi szociális bérházat mutatunk be, aminek külön érdekessége, hogy az épület gazdaságos üzemeltetése okán a tervezők passzívház megalkotását célozták meg.

Epites-Parizsi-berlakasepites12

A világ számos szegletében megfigyelhető trend, hogy az építészeti kísérletezés terepe éppen a bérlakás. Számos példa mutat arra, hogy ez a műfaj a racionális, kifizethető technológiák „laboratóriuma”. Fiatal tehetségek sora kapja első megbízását önkormányzatoktól, helyhatóságoktól. Az építészeti program szikársága, a bekerülési költségek optimalizálása, a lakói igények kiszámíthatósága okán bérlakást tervezni rendkívül tanulságos.

Ráadásul mivel a közösségi igények és a közösség finanszírozása áll a háttérben, nem profitorientált vállalkozásról van szó, következésképpen a beruházó nem akarja a haszonkulcsát is belepasszírozni a projektbe. Ha az önkormányzat felkészült, átgondolt, jól szervezett és kontrollált programmal indítja el a beruházást, akkor a szabályozási, jogi környezet sem jelenthet akadályt. Ráadásul mivel ezek a fejlesztések jellemzően az önkormányzatok saját telkén zajlanak, ezért ennek ára ugyancsak levonható a ráfordítás összegéből.

Foghíjtelkek, szűk utcák, elegyes miliő

Párizs XX. kerületének kissé eklektikus karakterű területén vagyunk. Foghíjtelkek, szűk utcák, elegyes miliő. Ez a keleten található, Ménilmontant nevű külvárosi kerület a legnagyobb népsűrűségű zónája a francia fővárosnak. A 2006-os népszámlálási adatok szerint 193 205 lakost, és 32 309 fő/km2-t jelent.

Epites-Parizsi-berlakasepites22

Történetileg mindig munkáskerületnek számított. Itt, közel a Maraichers metrómegállóhoz, a Passage Fréquel 5-ös szám alatt található az Atelier Pascal Gontier (Pascal Gontier építész, a projekt vezetője Frédéric Maire) által tervezett 17 lakásos szociális bérház, ami energetikai paramétereit tekintve passzívháznak minősül.

A két paralelopipedonra hajazó tömb hasznos összalapterülete 1640 m2, míg bekerülési költsége 3 300 000 €, ami egyáltalán nem számít magas összegnek ebben a kategóriában. Főképpen ha figyelembe vesszük, hogy a lakások 15 kwatth/m2/év alatti „fogyasztást” produkálnak (ez az érték egy hagyományos lakásnál 150-200 kwatth/m2/év is lehet), akkor a 2700 euró/m2 lakásokra vetített ár sem magas. A programalkotás mögött Eva Samuel, pontosabban a SIEMP (Société immobilière d’économie mixte de la ville de Paris) nevű állami szervezet áll, ők a megbízók és a tulajdonosok is egy személyben.

Külsőre a vörösfenyő homlokzati burkolat…

…teszi egyedivé a tömböt, amit néhol rozsdás Corten-acél sávok váltanak. Mivel egy szűk városi foghíjról van szó, a telepítés nem tudta kihasználni a déli fekvés nyújtotta benapozási előnyöket. Mindemellett az északkeleti, északnyugati homlokzatokkal rendelkező tömbök tervezésekor fontos célként fogalmazódott meg, hogy a lakások minél nagyobb üvegfelületet kapjanak, minél világosabbak, élhetőbbek legyenek.

Epites-Parizsi-berlakasepites42

Pascal Gontier tervező olyan rendszer megteremtésére törekedett, ami radikálisan szembemegy a túlságosan zárt, szabályozott német „Passivhaus” trenddel. A zárt, termosszerű, túlszabályozott lakásokkal szemben ő az erkélyeiket is használó lakókat, a kompromisszummentesen élhető lakóterek tervezését preferálta.

Ökológiai lábnyom

Pascal Gontier csapata négy éven át folytatott különféle szimulációkat a tervvel kapcsolatban. Kíváncsiak voltak arra is, hogy az épület üzemeltetése során felhasznált energia mellett, ha képletbe foglalják a nyersanyagok előállításának CO2-értékét, a szállítást, a munkaerő utazásainak kibocsátási értékét, az építőgépek használata során keletkező kibocsátást, az építésihulladék-kezelés értékeit, egyszóval az épület egész életciklusát veszik figyelembe, akkor hogyan is néz ki a ház „ökológiai lábnyoma”. A vizsgálat azt mutatta, hogy az 50 éves életciklusban a teljes CO2-kibocsátás 1300 tonna, azaz 0,8 tonna/m2. Meglepő, hogy ennek a tételnek a 62%-át az építés környezeti szennyezése teszi ki. Ha az építés környezeti terhelését kivennénk a képletből, akkor a ház 80 év alatt bocsátana ki 1300 tonna CO2-t. Kiszámításra került az is, hogy a 26 cm vastag szigetelt vasbeton fallal épített passzívház legnagyobb fajlagos CO2-értékét a cement- és beton-előállítás produkálta. (A bontást nem modellezték, mert nem lehet megjósolni, hogy 50 év múlva a bontási technológia, hulladékkezelés, újrahasznosítás hol tart majd.)

Ha már a szerkezetnél tartunk…

…a bukó-nyíló ablakok háromrétegűek, argongázzal töltöttek, alumíniumreluxával árnyékoltak, míg a hőhídveszélyes keretek méretét a lehető legkisebbre csökkentették. Az árnyékolás és szellőzés mértékét érzékelők detektálják. A tetőre 33 m2 napkollektor került, ami a használati melegvíz-rendszerre segít rá, ugyanakkor a maradék lapos tetők extenzív zöldtetők, szigetelő földréteggel. Ez a kollektor a melegvíz-előállítás 40%-át fedezi. A homlokzati laminált vörösfenyő burkolat előállításának, karbantartásának, mivel a fa megújuló alapanyag, kimondottan jó CO2-értékei vannak.

Epites-Parizsi-berlakasepites31

Egy szociális bérlakás esetében a rezsiköltség, fenntartás költségei mellett rendkívül nagy szerepe van az élhető, változatos alaprajzokat kínáló belső téralakításnak is. A tervezők olyan elrendezéseket találtak ki, ahol a kisméretű lakásokhoz, kisméretű helyiségekhez kapcsolódnak az erkélyek. Vagyis a rászoruló bérlők nem érzik komfort nélkülinek, szűknek a lakótereket.Szerteágazó elemzések, komplex tervezési stratégia áll tehát egy sikeres közösségi passzívház-beruházás mögött, ahol a tervező és a megrendelő megközelítése egy tőről fakad.

Szerző: Martinkó József

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©