Szellemirtás Kínában

2014. augusztus 11.

A korábbi feltételezésekkel ellentétben mutatkozik vásárlói érdeklődés az évekig üresen álló kínai szellemvárosok iránt, amelyek az ország középső és keleti vidékein akár teljesen be is népesülhetnek, sikerük máshol viszont továbbra is kétséges. Szellemirtás kínai módra.

A nemzetközi sajtó az elmúlt években számos alkalommal foglalkozott a szellemvárosok jellegzetesen kínai jelenségével. A gazdasági válságot követő ösztönző intézkedések részeként a kormány évente húsz új város felépítését rendelte el. Ennek beruházásösztönző célja mellett a városiasodás, az urbanizáció felgyorsítása, a vidéki területeken dolgozók városba terelése és a már felépült sokmilliós nagyvárosok zsúfoltságának enyhítése is célja volt. A városépítés a munkahelyek teremtése mellett nagymértékben hozzájárult az építő- és ingatlaniparnak, ezáltal pedig a kelet-ázsiai ország gazdaságának a növekedéséhez.

Túlfűtöttség

A kínai ingatlanpiac ugyanakkor országszerte túlfűtött, az átlagos lakásárak az elmúlt fél évtizedben megtriplázódtak, s a központi törekvések ellenére a piac lehűtését csak idén sikerült némiképp beindítani. A városi lakások így az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, mindenekelőtt pedig a falusi lakosság számára megfizethetetleneknek bizonyultak.

Emiatt az ország számos pontján teljesen elkészült, lakótelepekkel, felhőkarcolókkal, bevásárlóközpontokkal, közösségi terekkel és hatósági központokkal rendelkező, soksávos utakkal, parkokkal felszerelt, üresen álló városok születtek. A legtöbbet emlegetett például a belső-mongóliai Ordosz melletti Kangpasi, amelyet az ottani szénmunkások új otthonául szántak, a közép-kínai Csengcsou új városrésze, amely a világ legnagyobb bevásárlóközpontjával és Ázsia egyik legnagyobb vasútállomásával is büszkélkedhet, vagy a halászoknak épített, Hongkong melletti Csengkung.

A szellemvárosokban készült fényképek három éve üresen álló nyolcsávos utakat, egyszázalékos kihasználtság mellett működő plázákat mutattak, de az üresség a Google térképszolgáltató oldalán is jól látható volt. A szellemvárosokba látogatók többségét újságírók és fényképezkedő turisták tették ki - viccelődtek akkor a beszámolók.

A jelenséget mélyebben is vizsgáló közgazdászok akkor a városokat a kínai ingatlanpiaci buborék veszélyének egyik indikátoraként jellemezték, vagyis hogy azok a valós kereslet nélküli építkezési lázra mutatnak rá, s a gazdaság törékenységét jelzik.

Biciklisek a Pekingben - Belehúznak (illusztráció)

Fordul a trend

Az elmúlt években viszont a helyzet változást mutat. A szellemvárosok az ingatlanpiaci statisztikák szerint is kimutathatóan népesülnek, legalábbis az ország középső és keleti részein. A CLSA hongkongi bróker- és befektetési csoport elemzői szerint a szellemvárosok benépesülését az elmúlt időszakban több tényező is segíti, a "pár éves eltérés az építkezés és a tényleges költözés között" csupán ingatlanpiaci és társadalmi jelenségek hatása. A helyi ingatlanpiac jellemzője például, hogy a legnagyobb városokon kívüli helyeken komoly túlkínálat mutatkozik ingatlanokból, s évekbe telik, amíg azokat értékesíteni tudják. A szellemvárosok kialakulásához a gazdasági világválság utáni megtorpanás, a vásárlói magatartás is hozzájárult, a bizonytalanság miatt az érdeklődők ugyanis jellemzően elhalasztották a vásárlást. 

A szakértők csaknem 140 beruházási projektet vizsgáltak szellemvárosokban, s úgy találták, azok többsége aktív népesedést mutat. A folyamatot a kormány urbanizációs törekvései is segítik, amelyek célja, hogy az évtized közepéig 200 millió, 2022-ig pedig 400 millió vidékit tegyenek városlakóvá. A városiasodást a központ kedvezményes hitelekkel és más ösztönzőkkel segíti, az urbanizációra ráadásul a következő évek gazdasági növekedésének motorjaként tekintenek Kínában.

Nem fenékig tejföl

Nem minden város tudja azonban levetni szellemleplét. A fejlettebb kelet-kínai és a hatalmas központi összegekből fejlesztendő közép-kínai városok iránt, mint például Csengcsou új városrésze, valóban nő a kereslet, a fejletlen nyugati városok, így Ordosz külvárosának esetében ugyanakkor továbbra is kérdéses a siker. Bár a piac mutat élénkülést, a kereslet nem fizetőképes, a térségbeli bányászatot ráadásul a gazdaság lassulása kifejezetten visszavetette. A város halott - fogalmaznak a japán Nomura ingatlanpiaci szakértői is, hozzátéve: ezt belátva az építtetők egy része projektjét be sem fejezve hagyta el a térséget, örökre szellemvárosnak hagyva meg a települést. 

Forrás: MTI

Fotó: Thinkstockphotos.com

Kommentek

Kommenteléshez be kell lépni.   , Regisztráció

Kapcsolódó cikkek

Impresszum Előfizetés Lapszámok Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2017 ©