A Mátrai Erőmű bányagépei

Idén tízéves a Mátrai Erőműben forgatott Belga-sláger, a Szerelmes vagyok klipje. A jubileum alkalmából megnéztük az erőműben dolgozó bányagépeket.

2015. március 20.

Idén tízéves a Belga zenekar slágere a Szerelmes vagyok. Kevesen tudják, hogy a dalhoz készült klipet a Mátrai Erőműben és az erőmű visontai bányájában forgatták. Az évfordulót a zenekar nagyszabású koncerttel ünnepelte, mi pedig szakértő szemmel végigvesszük a klipben is felvillanó bányagépeket.

A Visontán lévő Mátrai Erőmű 1967 óta működik. A gyárban felhasznált kőszént két bányából szállítják az erőműbe. A létesítmény közvetlen közelében lévő visontai, és a tőle 55 kilométerre fekvő bükkábrányi bányából. Mindkét bányában külszíni fejtéssel termelik ki a föld alatt lévő lignitet.

Itt először eltávolítják a lignittelepek felett elhelyezkedő meddőrétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a meddőanyagokat visszatöltik a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtéssel végeztek, a meddőanyagot visszatöltik az előző terület gödrébe, így halad tovább a bánya. Az első gépek, melyek a bányászatban részt vesznek, meglepő módon a szivattyúk, ugyanis az egyes területek víztelenítése már a bánya "megérkezése" azaz a fejtés megkezdése előtt három évvel megkezdődik.

A kőzet kifejtését marótárcsás kotrógépekkel végzik a szakemberek. A hatalmas kotrógép egy Sandvik PE100 típusú munkagép, mely a munka dandárját végzi, de időnként besegítenek merítéklétrás és egykanalas kotrógépek is. A Sandvik kotrógép csak 2009-ben állt munkába, így a 2005-ös klipben még nem szerepelt. A kotrógép 1630 tonna nehéz, évente 12 millió köbméter föld kibányászára is képes. A gép egy marótárcsája 12 méter átmérőjű, amiből 16 darabbal rendelkezik. A kotró 4 méter széles lánctalpakon mozog.

A munka dandárját ő végzi

A munkagépek a kibányászott kőszenet a szállítószalagra adják fel, melyek viszont a klipben is láthatóak. A különböző szállítószalagok szalagrendszereket alkotnak, melyek többfajta hevederszélességű elemekből állnak. A bányák lejtenek, a szintkülönbségek áthidalására a magyar szakemberek egy saját fejlesztésű ún. rézsűhidakat építettek a szalagrendszerekbe, melyek akár 22-25 méteres magasságot is át tudnak hidalni. A meddőanyag elhelyezését hányórendező berendezések végzik.

A visontai bányákból szállítószalagon érkezik a lignit a törősorra, majd az erőműbe, a távolabbi bükkábrányi bányából pedig vasúton történik a szállítás. A törőmű után a tört lignit a széntérre kerül, ahonnan a szenet 55–60 tonnás vasúti kocsik viszik tovább a kazánokhoz. Az összesen hét blokkal rendelkező erőmű öt blokkjában égetik el a szenet, hogy elektromos áramot nyerjenek belőle.

A klip:

Fotó: Mert.hu Videó: 3G Records

Forrás: Mert.hu

Ha nem akar lemaradni a legfrissebb építőgépes, gazdasági vagy éppen beruházásokkal kapcsolatos hírekről, kövessen minket a Facebookon is!

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A korábban jól ismert Doosan márkanevet januárban Develonra változtatta az új tulajdonos. Megnéztük, milyen munkagépek kerültek az új brand alatt a piacra. A képen a novemberben bejelentett új átrakó látható.

Az elmúlt fél évben az abroncsgyártók nem fukarkodtak új típusok és méretváltozatok bejelentésével, ezekből válogattunk. A képen a Michelin Crossgrip abroncsa látható.

Számos hazai fejlesztés könnyítheti meg az építőiparban vagy az építőanyag gyártásban dolgozó szakemberek dolgát. Az elmúlt néhány hónap ígéretes hazai fejlesztéseiről olvashatnak. A képen hőszigetelő üveghab látható.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem

Brand Content Kft. 2022 ©